Gyászbeszéd; Q 5882

- 21 LUCIFERî Az Istenetek alvezére, Gábriel arkangyal! Közönséges pojáca, de még annak is tehetségtelen! Tudod, fiam» mit jelent az én nevem idegen nyelven? FICKÓ: Honnét tudnám? Miért nem engedtetek minket is iskolába járni? Te mondtad az előbb,hogy erről aztán gondoskodtatok! LUCIFER: Ko, persze, az előbb egy kicsit leegyszerüsitettem a dolgokat, hogy könnyebben megérts! Mert például legjobb hadvezérem, a szegény Arimán parasztgyerek volt. Belzebubról meg te is tudod, hogy a külvárosban született, akárgsak te. FICKÓ: Aljasul kiterveltetek mindent, annyi szent. Minden, minden paszszol nálatok, minden illeszkedik, olajozottan forog, még belekötni se lehet, az ör^ög vigyen el benneteket. LUCIFER /komolyan, tanárian/: Ördög nevét hiába szádra ne vedd! Igen, igen. Fénythozó, ezt jelenti a nevem. Fényességes! Ezért retteg tőlem kisszerű vezérecskétek. És azt hirdetik, hogy mi ostobák vagyunk, egyre gyengül a hatalmunk, meg efféle szépenhangzó frázist szajkóztok. Gondolkozz csak: mi minden ördögöt kitanittatunk. Mindegyik magas iskolába jár, nggytudományt szerez. Már csecsemő kora óta uralkodók közt él. Ott nevelkedik.Nemiedékek százai öröklik a hagyományt, szinte magától is kifejlődik az irányitó-képesség. És mégsem bizzuk a véletlenre: tanulniuk kell.Alkalmassá tesszük őket a vezetésre, hogy senki más ne értsen hoz7á csak mi. Csak mi, most és az FICKÓ idők végezetéig. FICKÓ: Mi is tanulunk. Látnád katonáinkat, akik a lövészárokban, két csata között rójják a betűket. Görcsös a kezük, életükben nem fogtak még ceruzát, de vasakarattal tanulnak. Kekem azt parancsolták: tudjak sakkozni. Egy hete még sakktáblát se láttam.Ma még legyőzöl. De minden trükködet ellesem, erre esküszök! LUCIFER: Köztünk lenne a helyed barátom. FICKÓ: Soha!