Gyászbeszéd; Q 5882

- 12 FICKÓ: De ami vezérünk, az látható. Isten az! ÖREG: Enyém bizony nem, az átkozott! KICSI /fülel,aztán felujjong/: No ,most beszélj,mert jön, a mi Urunk! FICKÓ /ezt már csak súgja/: És alvezére .Gábriel. /Isten lép be Gábriellel.Az őrők letérdelnek , Öreg hátrahúzódik./ GÁBRIEL /Fickóékra mutat/: Uram, az őrök; No, jelentsetek. FICKC: Áldott legyen az Ur neve. KICSI: Mindörökké. ISTEN: Ámen. /Csend/ GÁBRIEL /ostorát lovaglócsizmájához pattogtatja/: No, mire vártok? Jelentést kérek! FICKÓ /még térdel/: Uram... ISTEN: Felállhattok. FICKÓ /

miután Kicsivel együtt vigyázzba vágta magát/: Uram,az Antikrisztus nem hajlandó megenni a napi ételadagot.A Sátán zabálja föl az ő részét is. ISTEN /kis csend után/ elgondolkozva,kinyilatkoztatás-szerüen/: Súlyos hiba.Kell,hogy éljen még.Kell,hogy vallomást tegyen, mindent elismerjen. Lássa népünk,ki ellen fexrsBli tart a harc. A gazok arcát, igen, a gazok arcát látni kell. Márpedig,ha nekünk itt éhendöglik,akkor nem tud vallani. Gábriel! GÁBRIEL /sarkantyupengetéssel/: Parancs! ISTEN /vizsgáztatva/: Tehát,mit fogsz tenni ,Gábriel? GÁBRIEL /rövid gondolkodás után/: Majd megtömöm,mint az állatot, sőt felhizlalom szép kövérre őt. ÖREG /^átulról váratlanul előretolakszik/': Barátaim, mit jelent mindez? Semmit sem értek!