Intermezzo Horhosfalván; Q 5881

- 4 ­Sétáló: Kunos: Sétáló : Kunos: Sétáló: Ági: Kunos: Ági: Böjt: Ági: Kunos: Ami azt illeti, rá in fér erre a koszfészekre egy kis népsze­rüsités. Idézőjelbe a népszerűsítést. Нки /gúnnyal/ Nem hiszem hogy Böjtöt megihletné a mi kulturhá­zunk. Nem népszerűsítés kell ide, hanem pénz a tatarozáshoz, tetőfedéshez, festéshez. Azt pedig nem tud adni. De segithet. Köszönöm, nem kérek belőle. Fogja a pálinkát és tartsa az ál­dozat orra elé. /kifelé tart, az ajtóból visszafordul/.Azt mondta, menyasszonyával van. Fiatal a nő? Meglepően fiatal, /ebben a pillanatban kinyilik az ajtó, elő­ször Ági lép be, orkánkabátban, utána ugyancsak orkánkabátban Böjt. Böjt erősen ltpaszodó, negyven év körüli férfi, olyan em­ber, aki ad a külsejére./ /gúnyosan végignéz rajtuk/ Kunoshoz/ Ha keresnek a folyosó vé­gén van a lakásom, /mielőtt kilép, újra végigméri Böjtöt, el/ Ki volt ez, a házmester? / a pálinkásüveget Lung orra elé tartja/ Nem, az igazgató. Ezzel a viharvert ábrázattal? /lassan körüljáratja a tekintetét/ Hasonlit a kultúrházához /neve/ Szegény kultura! Mi van az öreggel? Kezd magához térni. /Lung valóban megmozdul, először csak az orrát fintorgatja. Kinyitja a szemét, felnéz Kunosra. Meglátja az üveget, kiragadja Kunos kezéből, jó nagyot huz az üvegből./ Magához tért!/A kiáltásra az öreg újra hátrahanyatlik, becsukja a szemét és nagyokat nyög./

Next

/
Oldalképek
Tartalom