Agave; Q 5870

- 2 szervek képviselői jelen vannak. A kismamám elmond.ját indokaikat. Itt megvizsgálják szociális helyzetüket és azt a lehetőséget, ami fenn tudná tartani a készülő müvet, a gyermeket. Azt a gyermeket, mely egy elhamarkodott szerelem virágaként tüskét hozott. Itt apa nem apa! Anya? minden dolgot dolog szült; ő csak váladékát, veszti el. S lehet hogy még érez is. Majd felraknak egy magnetofontekercset és egy határozott hang, ki tudja hányszor, elmondja intő szövegét. Orvos kimegy a fényből, hátralép és az előbbi hang újra megszélal. Hang: Tisztában van ön azzal kedves mama, hogy egy másik helyen ugyan ennyien, segitségre várva szeretnének gyermeket? Tudja ön, hogy csak igen kevés hányadánál tudjuk megszüntetni a meddőséget? Orvos újra előre jön, mintha a fény zavarná, szemét összehúzza, vagy talán választ várva a közönségtől. Kis szünetet tart. A zene halkan szól. Orvos: És a kismama? legtöbbje persze sir, könnyeit törölgeti, ideges. Tekintete rohan körbe a tárgyakon, nyugvópontot keresve, vagy menedéket a válaszához; ami minden esetben igen. Fény kialszik, a zene teljes erővel szól. Kigyull egy fénysugár, a szinpad jobb oldalán, a műtőasztalon egy'lány fekszik. Fifctal, lágy vonás, arcán rémület, vagy szorongás, félelem. Egy másik fénysugár az orvos arcvonását jeleniti# meg, ki komoran, szótlanul vizsgálja a lányt. Csak a két fejet világitja meg, a szinpad többi része sötét, és a'zene még mindég szól. A lány hirtelen megrándul, orvos tekintetét keresi. Orvos: Nővérke vattát kérek! A sötétből egy középkorú nő - fején fehér kendővel - jelenik meg, ő is a műtőasztalhoz lép. Orvos: köszönöm. Hangja tompán szól, a lány újra összerezzen, megszólal, hangja remeg. Lány: doktor ur valami baj van? Orvos: lányom tul van a három hónapon. Öltözzön fel kedvesem. Hangja kissé aggodalmasan cseng. A fény lassan erősödik. Orvos átmegy a szinpad másik felére, a mosdóhoz, kezetmos. A szin kivilágosodik, egy orvosi szoba képe tárul fel, üvegszekrények, teli dobozokkal, műszerekkel, középen a műtőasztal, mellette más kis asztalok, rajtuk tégelyek, kötszerek, vatták. A falnál egy nagy fehér szemétveder,