Agave; Q 5870

I - 13 Valami bajod van? Történt valami? Mostanában nagyon későn jössz haza, aggódunk érted. Na jól van, ne nézz igy# Mi apáddal megbízunk benned. Csak azt nem értem hogy miért jártok annyit szórakozni, miért nem raktok esküvőre félre pénzt. A gyürüd hol van? /lány nem felel./ falán összevesztetek? Lány: Nem, nincs semmi bajom. Különben, kezet mostam és akkor bettem le a gyürüt, Zsebébe nyul, a gyürüt előveszi, a fény felé tartja és hosszasan nézi. Távolról zene szól, lassan elsötétül minden. Majd a szinpad jobb oldala kivilágosodik. Ott állnak ők ketten} fiu és a lány. A fehér háttérre fa sziluettje ereszkedik le a magasból. Előtte kis asztal, mellette két szék. Odamennek, leülnek és még akkor is fogják egymás kezét. A lány egyik kezével felemeli a phharat és iszik. Lány: Jaj pokoli melegem van9 majdnem szomjanhaltam. Olyan jó hideg ez a limonádé. Igyál te is. /А fiu mosolyog./ Különben ma az én vendégem vagy, az én fium nagyon bátran viselkedett. Megérdemli a konyakot. Na meséld el hogy kérted meg a kezem? /А lány felnevet./ Tudod, azért szerettem volna látni azt a pillanatot, amikor odaálsz anyám elé és megkéred a kezem. Na mesélj te kis hős. Fiu: Nem tagádom, nagyon féltem. Százszor elismételtem, hogy mit fogok mondani, de aztán ez a hülye sors mindent elrontott. Nem tudtam előbb eljönni a munkahelyemről, igy több mint egy órát késtem. Mamád már nem volt otthon. Lány: Hát akkor hol beszéltél vele? Fiu: A szomszéd mondta, hogy most ment el és akkor én utána rohantam, amerre szokott menni. A villamosmegállóban értem be. Nagyon meglepődött, hogy rohantam utána és majd feldöntve ráköszöntem, nem tudta elképzelni, hogy mi baj. Várta, hogy elkezdjem, de képzeld, átkozott pech elfelejtettem mindent. Dadogni tudtam hogy szeretlek és akar-