Kutyakomédia; Q 5865

-36— RIMES; Kr

ted a fenét.Idefigyelj.Eljutottunk odáig,hogy est a világot, ha nem vigyázunk egy pokoli hazugság kínjában képe» felfedezni magának, le ezért én vagyok a felelős.Irtsd?...Nem akarom,hogy színpadon érezze magát ahol játszania kell,alakitania,egyre nagyobb tehetséggel• BOTLIK* Rájöttél Gyuri bátyám,hogy vizet prédikáltál és bort ittál? EIMES• Kinevetsz.Megteheted.De Gyurika nem nevethet ki.5 nem értheti félre egész életemet»multamat..

.Не» akarom elveszíteni,én nyugodt lélekkel akarom visszaadni, és látni benne önmagamat,azt a régi,fiatal»lelkes fiút aki egy zajló tengeren vezérhajó akart lenni a kibontott szabadság zászlaja alatt. BOTLI£•/mégha

tottan néz Rimesre/Hagyon a szivedből beszélsz Gyuri bátyám.Kérlek...ne keseredj el ennyire. RIMES* Ne beszélj közbe.Színjózan vagyok...Az a hajó egy nehéz ut végeztével alaposan lehorgonyzott egy kikötöben.A kapitánya kiszállt,elhagyta a legénységet és ment a maga utján.Ugy gondolta a hajó biztonságban van,átvészelte a nagy viharokat.Ugy gondolta б már megtette a magáét,rássolgált arra,hogy megkülönböztetett megbecsülésben részesüljön.rasre sem vette és máris ott állt a sorban,és nem tudott határt szabni megbecsülés és kiváltság között...Ne gondold,hogy most jöttem rá.•.Valahogyan éreztem én mindig...valami nem stimmel.Csak nem akartam szavakba formálni.Féltem, önmagamtol.Pedig kikívánkozott belőlem.Ugy ordított itt bent/szivére mutat/mint egy szűk ketrecbe zárt oroszlán,kinek az oldalát tüzes vassal döfködik...8zázan és százan éltek és élnek igy körülöttem.Igy érezték jól magukat,jé fizetés,reprezentálás,kikezdeni a titkárnővel»bevágni magunkat a kocsiba,élni Mint a kiskirályok.Is ha szüntelenül elvtársazzuk egymást akkor helyrebillen az egyensúly.Van aki már inast,kertészt akar tartani... s talán hátkafcaró fiút is.De én ezt tovább nem csinálom.Nem,nem és nem. Te Botlik Mihály...Amikor berontottál hozzám agyamból kifutott a vér.Aat hittem rámdöl az épület.Azután valami elszánt morajlást hallottam.Felismertem. . .ez a tenger hangja./hangja fokozatosan emelkedik/Te Mihály... Megint hiv a tenger...érzem sós illatát,arcomon a szellőt..,Te Mihály,én felhúzom a horgonyt,szólaljon meg a kürt,irány az óceán(Gyerünk?Fel * zászlót az árboc tstejérs,Vlva Is Republics! Botlikba karol,indulnak a kijárat felé,

Rimes sgysnsssn megy,büszkén, fslvetett fejjel, HZin elsötétül.A rózsdombi lakásban vagyunk.Az ablakon keresztül a Duna в a város egy részének panorámája

.Rimes és Botlik lépnek a lakásba. Anna összecsapja kezét amint meglátja a két enyhén illuminált férfit.

Rimes Botlikra mutat. RIMEBi Ismered Botlik barátomat? BOTLIK; Köszönöm,ismerjük egymást.Ma reggel itt reggeliztem. RIME8; Ja ugy.Ezt nem tud

tarn./Annára mutat/Ugye csinos lányom van? Ki mondaná meg,hogy nagy fia van? BOTLIK; En bizony nem.Szakasztott olyan mint egy most érettségizett. Hogy vagy kislány? ANKA; Ti becsíptetek. RIMES; Ez egy nagyon szubjektív,elfogult megállapítás

.Ts Anna...nagy napnak nézünk elébe. ANNA; Halasszuk el holnapra a nagy napot. RIMES; Men lehet.Most minden perc drága.Gyurika?Hol van az unokám? ANNA;/rögtön készségessé válik/A szobájában. RIMES; Vezessétek elő a fiatalurat.Kettesben tárgyalunk. Rimes egyedül marad,Föl-alá járkál.Megpróbál gondolkodni.Nem megy. A bárszekrényhes lép,kinyitja,szódát akar inni.Tekintete megakad a konyaké os üvsgen.Msggondolja magát.A vizespoharat félig tölti«kiissza.Jobban ér- ' zi .«agát.Szembefordul az ajtóval,magabiztosan,szigorú arccal várja a fiút* Gyurika bejön,Rímesre mosolyog,kiváncsian várja e sürgős hívásnak aa okát.