Bízd rám magad!; Q 5864

- 4 Bajuszos. Milyen komolyan gondolkozik. Negyvenes Artúr jön be egy csinos, fiatal nővel. Negyvenes. Jóestét. Uj klubtagot hoztam. Engedjék meg, hogy bemutassam kolléganőmet, Szabó Erzsébet Saroltát. Csak ma tudtam meg, hogy ő is magányos. Mindjárt felajánlottam, hogy el hozom ide a klubbunkba. Fogadják szeretettel. 1.nő. /savanyúan/ Fiatalodik a klubunk, örvendetes. 2.nő. Csak azt nem értem, hogy miért ide hozta. 3.nő. Hát nem hallotta? . agányos. 2.nő. кaga ennyire naiv? 3.nő. /Negyveneshez/ A múltkor nem volt itt. Csak nem volt beteg? Negyvenes. Söszönöm az érdeklődését. Egy kis nátha, de sajnos szövődményes volt. 3.nŐ. ó, csak nem? Negyvenes. De, bizony. Állandóan aludtam. Ez a szövődmény uj formája. Nem mertem kimenni az utcára, mert a legképtelenebb helyzetekben elaludtam. 3.nő. Nagyon érdekes. « sülc. /be/ Elnézésüket kérem a késésért. Egy másik előadásról jövök. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy nem tudtam időben befejezni. Gondolják, hogy várjunk még, vagy kezdjem el az előadást? mindnyájan. Kezdjük, kezdjük! Sülc. Mint tudják, mai témánk a magány. Önök itt mindannyian tudják, mit jelent ez, hiszen egyedül élnek, azért is keresik egymás társaságát, mert egy magányos problémáját csak egy másik magányos tudja megérteni. Mielőtt tovább mennék, meg kell jegyeznem, hogy nálunk a magány nem jelentkezik olyan nyomasztó mér-