Bízd rám magad!; Q 5864

31 Sára. Ugye nem noaülsz meg újból. Nem birnám elviselni. Negyvenes. Éppen olyan vagy, mint a kertész kutyája. Legszívesebben elkaparnál, elrejtenél egy lukba, mint egy jó csontot, hogy ha neked nem kellek, akkor a másé se legyek. önző vagy. Mondták ezt már neked? Sára. Soha, senki. Ha önző lennék, szó nélkül itt hagynálak, és nem csinálnék lelkiismereti kérdést belőled. De én nem vagyok önző. Ez kifejezetten férfi tulajdonság. Negyvenes. Szóval, íaz önző én vagyok. Sára. Igen. Tégad mindég csak a saját kényelmed érdekelt. Soha nem vettél az Öledbe, hogy nngcirógass, nem kedveskedtél. Negyvenes. Gyere ide. /Sóra. /odamegy Negyveneshez, az az ölébe vonja/. Mór késő. Negyvenes. Megpróbálok kedves lenni hozzád. Mondd meg mit kell tennem. Sára. Ugy nem az igazi. Mindenesétre ölelj ót. Szorosabban. És mondj valami kedveset. Negyvenes. Mit mondjak' Sóra. Hogy szép vagyok, és hogy mennyire szeretsz. Negyvenes. Szép vagy, és szeretlek. Sára. Melegebben. Ennek a próbának még hasznát veheted később. Ebből is láthatod, hogy nem vagyok önző. Negyvenes. Önzetlen vagy, szép vagy és én szeretlek. Sóra /feláll/ Tehetségtelen vagy. JSilönben is, már késő. Én már elhatároztam magam. Elmegyek. És ha én elhatározok valamit, engem nem lehet megállítani• Negyvenes. Nem tehetek róla, hogy nem tudok udvarolni. Soha nem is tudtán. Nem értem, miért várjátok el a férfiaktól, hogy állandóan bókoljanak nektek. Azt hihetném, hogy ez az önbizalom hiánya nálatok, de erről szó sem lehet. Gátlásos sem vagy, hogy állandó buzdításra lenne szükséged.