Bízd rám magad!; Q 5864

29 Sára. Igen, pont oda. Még nászútra sem vittél el. Minden asszonyt elvisznek nászútra. Negyvenes. Akkor éppen nem volt pénzem. Sára. Most van? Most sincs. Negyvenes. Nem is mondtam, hogy utazunk. Sóra. Mit fogsz csinálni, ha elhagylak? Azon kivül, hogy szomorkodni fogsz? Negyvenes. Azt hiszem lefekszem aludni. Sára. Aztán kimész Érdre, hernyózni a fáidat. Mi öröm van abban? Hiába mondtam, ho^ adjuk el. Jobban ragaszkodsz ahhoz a vityilóhoz, mint hozzám. Negyvenes. Azért jártam ki Érdre, mert tudtam, hogy oda nem jössz utánam. Ott végre nyugalmam volt. Sóra. Ezután itthon is pihenhetsz, senki nem fog zavarni. Lehet, hogy telefonon mégis fel foglak hivni néha. Negyvenes. Hogy tovább kinozz. Annyi időt engedélyezz legalább, hogy kipihenhesselek. Sóra. Ha néhány napig nem hallasjáz felőlem, félek, akkor egészen elfelejtesz. Olyan szórakozott vagy. Hozd ide légy szives a fürdőköpenyem, a fürdőszobában van. /Negyvenes bemegy a fürdőszobába/ Sára. /utána kiélt/ A fogkefémst is. Negyvenes /visszatér a kivánt holmikkal./ * Sóra. Tedd le már. Ezt a tetejére fogom tenni. Még nem vagyok kész a csomagolással. M

0st nem is tudom folytatni, hirtelen olyan ideges lettem. Nagy dolog az, ha az ember elmegy, hogy soha többén ne jöjjön vissza. Negyvenes. Me^iatod saját magad. Sára. Nem igaz. Csak átérzem, hogy milyen rossz lesz neked egyedül. Mindenféle meggondolatlanságot fogsz elkövetni. Talán még inni is fogsz?