A kísértetek visszajárnak; Q 5860

- 51 Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: most itt vagyok. Ez alatt a néhány esztendő alatt sok min* , dent megpróbáltam: voltam anyagbeszerző, KöTEKT-ellenőr, könyvtáros, ismeretterjesztő-előadó... ós amint kiderült a multam, mindenütt megfagyott körülöttem a légkör. Mintha bélpoklos lennék, pedig csak hittem abban, amit tettem. A feleségem megcsalt és a szeretőjét odahozta a lakásba és a kislányom azt mondta, hogy utál. Nem hatódom meg Török úr. Hem kivántam... csak megértést kértem magáról. Semmi közöm az életéhez. Fedig maga is része volt. Utálom érte magamat. Én nagyon örülök, hogy láthatom. Megfogom mondani a férjemnek, ha nem hagy békén. Ezt már igérte nekem. Nem értett a szóból. Csak annyit kívánjon tőlem, amennyit megtehetek. Én nem akarom magát sem bántani, sem üldözni, még csak emlékeztetni sem semmire, csak annyit szeretnék, ha jóbarátok fennénk. Nem igénylem a barátságát... Mindent megtett, hogy egész életemben irtózzam magától... Látja, még a házban sem tudom megmaradni, ha tüdőm, hogy maga bent van. Elmennék én innen... Nem tartja vissza senki, ürülök, hogy... hogy láthatlak... /fölugrik/ Nagyon kérem, ezt a hangot többet ne engedje meg magának. Én magát soha sem láttam, nem ismerem, éljen magának