Jaqueline Folichon; Q 5859

- 5 ­jf/szertartásosan megbuktatja térdét és mosolyogva kezetfog Courtainnel./ Márki ur,ön nagyon jő hozzam! Ла megkérhetem, si es sunk most már Andréhoz ! PiMegyünk gyermekem.Aztán gondoskodni fogok,hogy szükséges dolgait is idehozzák a lakásba.Tessék fáradjon előre 1 A kocsi lAMhX a házelőtt vár.... II./Három nap múlva,-este./ Amikor a függöny felmegy Ja ueline н tükör előtt ül és fésülködik.A tüköresztalon Jerom a kabala babája.Hozzá beszél./ fiMA^y J: Tudod e Jerom,-Andre már jobban van.Az öreg Courtainsem(/Utál már,sőt olykor hevesen udvarol-,-ugy érzem szeret is már egy kicsit.Tudod nagyon birja az őszinteségemet,-de mit érek vele.?....A házasságról hallani sem akar. £zt pedig ki kell harcolnom Jerom.így,lehetek csak tisztességes asszony. Raj tad kiviil senki sem tudja még,-hogy Andrétől gyerekem lesz.iedig lessz. c;des f szép,kis gyerekem .-/Ringatni kezdi a kabala babát,/így fogom ringatni,-mint téged szoktal&k,-csak élő lesz nem olyan mint Te,gumiból.Azért téged is szeretni foglak,-csak most igyekezz,hozz nekem szerencsét ! Tudod Jerom az emberek az igazságnál jobban szeretik a hazugságot, n most olyan helyzetbe kerültem,hogy az ig zságot senkinek el nem mondhatom,-mert abból cakk bajom lehet. Gyere Jerom ! Menj ink lefeküdni.késő van már./A lámpát eloltja.x. szin félhomályban marad,sejtelmesen csak a balkonról beszűrődő,kékes éjszakai fény világítja be a szobát.A háloszoba függönyén Jaqueline árnyképe lát­szik,-amint Jerom babát hintáztatja lefekvés előtt mint,egy élő kis­gyereket./ — /Kulcszörgés hallatszik.Az ajtó lassan,tétován tárul.-Pierre Courtain jelenik meg, pompás estélyi öltözékben.Félrecsapott cilindere,félvállá­ról lecsúszott estélyi köppenye és maga után húzott botja fvaamint igen bizonytalan járása erősen ittas állapotáról tanuskodnak./Körülnéz./ Pl Hu,Hu! Itt is mozognak a falak,meg a székek./Sapcgatodzva,nagynehezen, leül egy asztál mellett álló karosszékbe,közben botjával feldönt egy vázát.-Hz a zaj a,másikezobában felébreszti Jaquelinet.Jaoueline egy pisztollyal kezében jelenikmoj; meg a háló ajtajában.Courtaint nem is­meri meg,-mert az háttal ül a karosszékben./ J:/Erélyes hangon/ kezeket fell/kttCourtain lasBU mozdulattal ejneli fel karjait,-mig Jaqueline a villanykapcsolóhoz megy és fény árasztja el a szobát./jaj de megijesztett! Maga az Courtain ur?! Ilyen későn?! Pl Igen! in vagyok Jaquelineke! Engem is megijesztett azzal, a mordállyal. Hu,hu!Most jut az eszembe,nem is ide kellett volna h za jönnöm Bocsásson meg kis Jaqueline elfelejtettem.-Ugyanis ma este egy kicsit azt hiszem többett ittam a kelleténél. J :Ugy látom én is. P:Aa de semmi baj.Elszivok egy szivart,ha megengedi kicsi Jaqueline és elmegyek haza.Bocsásson meg nekem./Tapogatja a zsebeit./Hol vannak a szivarjain?! Sehol sincsenek 51Fantasztikus !ilbujtak! JiMaga ugy sem találja meg már.Ha megengedi®,majd én megkereseml/Odamegy Courtainhez és kereeni и зszt nr rfcár zá iá t.kezdi a szivartárcát.Tégig tapogatja a zsebeit miközben tt csiklandós Courtain fel-fel hördül./ PtAe csinálja ezt Jaquelineke l Hagyon csiklandós vagyok! Juj de szép maga ebben a rövid izében.Be gyönyörül /Csókot cuppant Jaqueline karjára./

Next

/
Oldalképek
Tartalom