Érintetlenek; Q 5858

- 5 GIUEI /kétségbeesetten/ Nem tudom hová tenni, na! ASSZONY /bejön/ Ne veszekedjetek már. FERENC /jön az Asszony után/ Kezét csókolom anyuka. Szervusztok. ASSZONY Szervusz, I'erSém. fAAGDA /megcsókolja/ Szervusz. FERENC Szeretem volna előbb jönni, de nem tudtam. /Magdához/ Elkészültél? ASSZONY Akár indulhattok is. /szepeg/ De előbb ebédeljetek! MAGDA Csak nem sirsz. kedves? FERENC /nevet/ Le&yen erös, anyuka! MAGDA /átöleli/ Nem kell, most igazán nem kell... ASSZONY /összeszedi magát/ Na ex*ed j, te buta. Ezek örömkönnyek. MAGDA /hátrább lép/ Szégyelled? le sose titkoltad az érzelmekt! Kinek a hatása ez rajtad? ASSZONY Ej no, ne szégyenits már tényleg, mondtam... MAGDA Félek itthagyni téged egyedül ennyi érzéketlen férfi közt. ük mintha nem is ide tartoznának! ASSZONY Majd esek kibirom, ezzel most ne törődj. Gyertek inkább ebédelni. MAGDA A Győző ront el téged, tudom. Ó soha nem enged fel. ASSZONY Apátok megint ebéd közbe jön msjd, hogy engem bosszantson. Dehát mit csináljunk, nem várhatok az ebéddel! /Vége az ebédnek, az Asszony már az asztalt is leszedte, csendben besz lgetnek, Ferenc és Magda egymást átölelve ülnek a diványon./ ASSZONY /kintről/ Mit mondtam, itt az ünneprontó! Mért jön mindég ilyen későn Józsi? Már leszedtem az asztalt. JÓZSI . Menjek vissza? ASSZONY Ugyan, ugyan már. JÓZSI /Bejön a szobába, mögötte az Asszony/ GYURI /halkan/ Megérkezett a kegyelmes ur. JÓZSI /meghallja/ Milyen kegyelmes ur, te! Hogy beszél velem, ho... hogy beszél az anya^distenit! ASSZONY Ejnye Józsi, mócsoda beszéd ez! GYURI /vérszemet кар/ Nem is neked mondtam. ASSZONY Józsi, már megint be van állitva, minek iszik már délelőtt is ujabban! Nagyja most azt a gyereket. JöZSI Akkor neve je meg a kölykét, tisztességre kéremszépen, hogy jön ő ahhoz, hogy igy...