Érintetlenek; Q 5858

ASSZONY így gondolja Józsi? ISTVÁN /jön. gatyában, zöi'gö papuccsal, törölközővel/ Csókolom. ASSZONY Mi van fima, mit akarsz? ISTVÁN Megyek mosdani. JÓZSI Feküdj vissza, még korán van. ISTVÁN /vakaródzik/ Mért, hány óra? ASSZONY Korán van, na hidd el, négy óra. Te is akkor akarsz mosdani, amikor nem kell. Mi jutott eszedbe? ISTVÁN Azt hittem, már reggel van. Láttam, hogy fenn vagytok. Józsi Feküdj csak le, any^ád nem érzi jól magát. ISTVÁN /emelt hangon/ Egyszer akarok mosdani... ASSZONY Ne játsz, fiam. Eredj szépen. IBfJVÁN Jól van. /kimegy/ ASSZONY Milyen makacs ez a gyerek! Na de tényleg próbáljunk meg aludni Józsi! Felboritunk itt mindent, JÓZSI Hát azt szeretnék én is, aludni. II. Régi faragott bútorokkal, szegényesen és zsúfoltan berendezett másik szoba. Fejetlenség, lázas készülődés, szétdobált holmik. A ? szobában Magda, Győző, István és Gyuri tartózkodik. . f) MAGDA Itt hagyom ezeket, azért furcsa, /simogatja a bútorokat/ Jaj, nom raktam még el a könyveimet, pedig több van, mint ruhám, hagyok is itt egy párat, neked, Győző. Különösen, amiket szerettél. Ha megint nem dolgozol, eladogathatod őket. GYŐZŐ Roppantfigyelmes vagy, igazán köszönöm. /Magda most a ruhák között válogat, bejön az Asszony, a kötényébe törölgeti a kezét/ ASSZONY Mi van itt, szűzanyám! /odalép egy különrakott ruhához/ Ezt nem viszed el kislányom? MAGDA Kidlányom? Mért nem barátkozol meg azzal a gondolattal, hogy felnőtt vagyok. Férjhezmentem és huszonhárom éves vagyok! Maholnap te nagymama leszel!! Vedd észre magad! ASSZONY Hát már ezt se mondhatom? MAGDA Ugyan kedves, csak nekem furcsa. Megértesz? Nehogy megsértődj, inkább mond, ahogy akarod! /keres valamit/