Érintetlenek; Q 5858

20 GYŐZŐ A környezetemben sorra mind sikert aratnak. Nyilván bennem van a hiba. MAGDA Otthon mi van? GYŐZŐ Otthon? Veszekedés, kiabálás, meg ilyenek. Anyán/k nagyon lo van terhelve, nem tudom, meddig birja. MAGDA Nem sokáig, elhiheted. Legutóbb, mikor láttam, megijedtem, olyan rosszul nézett ki. Mért nem segítetek neki? GYŐZŐ Hogy tudnék segíteni? MAGDA Hát sok mindent lehet. Te sem viselkedsz ugy, ahogy б szeretnéGYŐZŐ Mert kötelező olyannak lennem, amilyennek ő elképzeli ügy gondolod? Nem vagyok olyan, sajnos. MAGDA Hát igen. Te céltalanul ődöngsz az életben, sehol nem találod a helyed, nagyon furcsán viselkedsz általában. Néha nem merek hozzád szólni, félek, megrezzensz, és összetörsz. GYŐZŐ Milyen szépen fejezted ki! Nagyon találó. JSok&sor előfordul tényleg, а pillanat törtrészéig tudatosul bennem a semmi. Tudod, mit ér£e& olyankor? Légszomjam van. Szeretném a földre vetni magam, rúgkapálni, orditani teli torokból, vagy elröpülni. Baromian nevetséges. MAGDA Néha téged is nehéz megérteni. Mintha ezf tetszene neked, hogy ilyen körülmények között élsz. Magad idézed elő. Ne haragudj, meg kell néznem a gyereket, /kimegy, Győző egyedül marad, hosszú szünet/ GYuZŐ Hát. én..., én értem? Mindenki azt hiszi, én állitom elő a közeget, amiben élek! /Magda visszajön/ MAGDA Ugy alszáÁ, olyan nyugodtan, nem volt szivem felébreszteni. Majd később megetetem. Látod, enge<jlm most ez az állapot meghatároz: anya vagyok. Ide kötődik minden gondolatom, idom sincs másra. Ezért nem is tudlak követni... /Ferenc lép be/ FERENC Á, szervusztok! Hogy vagy, Győző? GYŐZŐ Kösz, igazán. Én most kimenjek? FERENC Mért akarsz kimenni? GYŐZŐ hát, hogy be tudj jönni. FERENC Ne is juttasd eszembe, egyelőre birjuk /nevet/ MAGDA De a gyereket nem merem behozni, elhasználunk minden levegőt. Különben jó, hogy jössz Ferikém, hozhatnál pelenkát