Szakadó szálak; Q 5855
/ - 2 — Főmérnők: Reméljük az elkövetkező magasabb megterhelést is birja'majd az a rugó. Igazgató: Szeré ytelenség né Li ül -ondom,én is bizom benneá. С szintén meí vallva egy kissé vártam is ezt a kinevezést. íviost thogy az üzemeket összevonták szemlét tartottam magamban a szóbajöbető jelöltek felett, ügy éreztem nincs okom a csüggedésre.Tehát nem is ért olyan váratlanul ez, mint annakidején» az első kinevezés. íerszee akkor mások voltak a visz onyok. Az nagyobb lépés volt az ismeretlenbe.Egyszerű munkásból máról holnapra egy nagyüzem igazgatójává lenni. Bizony sz'dűltem egy'kissé, mint akit a forgószél dob a magasba. /: Feláll és eltűnődve az ablakhoz sétál:/ Biz°nv sok mindennel meg kellett kü-zdeni. Ä magasabb képzettségűek részéről az alig leplezett, de annál jobban éreztető lekicsinylés, a minden oldalról és minden lépésem iránt megnyilvánuló fürkésző és nem éppen barátságos kíváncsiság, a haldani munkástársakkal való néhs kinos szembenézés. Talán az utóbbi volt a legnehezebb. Sokszor olyanról meggyőzni őket.amelynek. igazét valamikor még közöttük én is kétségbevontam.Hanyszor, de hányszor éreztem hátamban gyűlölködő és megvető pillantásokat.... Es hányszor voltam azon a ponton, hogy nem, nem csinálom tovább... Barátságokat kellett elszakítanom, kellett. Éreztem, hogy kellett. Kezdetben igyekeztem még tartani.Aztán láttam, hogy hiába egvre jobban elidegenednek tőlem. Ha még néha összejöttünk egy-egy pohár bor mellett valahol, annak sem lett soha 16 vége.Elkerülhetetlenül előjöttek az üzemi dolgok és elrontották a hangulatot: később iaár észrevettem a a hangulatváltozást, amikor hozzájuk léptem. Aztán már nem erőltettem.... /: kis szünet után:/ Aztán meg uj munkatársak is jöttek, akiket bizony meg kellett nyernem magamnak.Mérnőkök, üzemvezetők, akik nélkül nem tudtam volna moccani sem.Más vállalatok vezető emberei... Es ott nem lehetett megállni csak az irodai kapcsolatóknál. Sokszor elgondolkozom, hogy mindenkor jól csinált am-e? Főmérnők: Ha mindenkor nem is, de ez a mai nap a bizonyítéka, hogy legtöbbször igen. Bem zavarlak. Ez a nap követeli a visszapillantást a megtett utra.De az előretekintést is! Igazgató /elmosolyódva/ Nincs megállás? Hát akkor-előre is ... De m'g engedj meg egy jubileumi kérdést. Az eltelt idő minden szépitést felelegessé tesz. Te mint "régi" ember mit éreztél annakidején, amikor először mutattak be Neked ugy mint igazgatót? Főmérnők: Fontos ez most? Igazgató: Igazad van, nem fontos.Esetleg csak érdekes lett volná egy hajdani viszony pontos megfogr lmazésára. De hagyjuk... Főmérnők: Am legyen. Ne érts félre nincsenek fenntartásaim. Inkább attól félek,hoby ennyi idő után nem tudom azóta elhom; solyosodott benyomásokat élethűen felidézni. A z esetleges ppntatlanságot az őszinteségem menti.
