Szakadó szálak; Q 5855

- 14 — /: Erzsi kikíséri őket. A szobában ketten »aradnak Mezei Is Feri. Csend szak ad közéjük. Feri kissé zavartan ül. Aztán zavarában tulélénken:/ Bocsánat. Кет is tudom.illő-e igy ittragadni. Az lényegtelen kérdés. Nem vagyunk etikett rágó arisztokra­ták. Hk iái érzfíd magad akkor csak maradi, nagyon szívesen látunk.- ugy hallott m érettségi előtt állsz. /: Fölkapja főjét és gyanakodva:/ Valóban, Erzsike beszélt róla? Azt hiszem ő emiitette. Nehéz napok ezek, ugye? Igaz, attól függ.... Nekem nehezek.!)© azt hiszem a tanáraimnak sem lesz könnyű. Megkínozzátok egymást? ügy érzem, Dehát miért olyan kíváncsiak.A kíváncsiság rossz tulajdonság. Áthallgatás meg erény, igaz? Arról tartok nagyos is erényes leszek. Na de azért csak nem állsz olyan rossuk? Dicstkvésre nincs nagy okom. Es mondd csak minek készülsz? Van valami terved? Tervem a z van.Be szeretnék jutni abba a müszergyárba, amely­ben Laci dolgozik és kitanulni a szakmát. A műszerek mindig nagyon érdekeitek.Cgillogásuk.kecfességük és beszédességük valahogy olyan emberhez közelállóvá teszi őket. Laci már má­sodik éve dolgozik-ott.Csuőa dolgokat csinálnak. Igen az szép lehet.Hozzánk ís kerülnek onnan egyes műszerek. Mi szereljük őket bo a gépekbe. Gépgyárban tetszik dolgozni? Igen már huszonöt évn. Szép idé. Mikor leszek én huszonöt éves a szakmában? Neri kell sietni,Siet helyettünk az idő. Észre sem veszed. <rá most milyen minőségben tetszik dolgozni* ott? Munkás vagyok én most is fiam./: Észreveszi Fori kissé raeg­1 patt arcát, aztán igy folytatja,kissé mosolyogja:/ De azlrt nem vagyok án én olyan" tökfilkó. En is felvihettem volna, mint némelyek,ha nagyon kapaszkodtam volna. Gondolom ... Ne érts félre nem a szerénységem gátolt.todi* annakidején de nagyon biztattak.Most már elmondhatom,miért nem vállal­tam. Ne" volt elég önbizalmam és bátorságom, sőt még magani­na к sem bevallva a rendszer tartósságában sem hittem va­kon. így lemaradtam. Sajnálja? Erre nem tudok egy szóyal felelni.Mikor milyen a hangulatom. Ha ugy néha látok a /tegi munkástársaim közül egyet-egyet akinek, hogy úgymond jam felvitte az Isten a dolgát,olyan­kor érzek egy kis megbánástönösen azért,mert szakmailag ők sem voltak jobbak.De legalább neri Ugy néznek rám mint egy felkapaszkodottra. Nog is becsülnek az üzemben tha nem is járok auton.Persze tö'b pénzt is el tudnánk költeni, külö­nösen most, hogv a fiam már harmadikos orvostanhallgató. Igaz, hogy б szép ösztöndíjat is kap, de mégis. Feri: /:meglepetten:/ Erzsike nem is említette,hogy bátyja is van. Mezei: Nagyon jé tanuló a fiu.Látod az ő felvételénél még' segített is a munkás mivoltom.Ezt meg kell mondanom, ezzel tartozom az igazságnak,Akkor még számításba vették a származást. Feri: Gondolja, hogy ma már csak a képességet? Mezei: Hát, meg kellene próbálni egyszer hinni is benne Bonyolult dolgok ezek. \ körülmények mindig változnak.Vala­mikor még 1945-ben és az azt követő harcok idején még sok olyan emberrel együtt tafca ritottuk a romokat, akik ma már f©l sem^ismernek a^magasból.Akkoriban, ha összejöttünk egy­"egy pár tgyu fésr e ~ol у an ők vol'tunk mint egy csálé. Мя? \ leg­Fori: Mezei: Feri: Mezői: Feri: ^8ZOÍi Feri: Mezei: Feri: Mezei Feri: Mezei Feri: Mezei: Feri: Mazed: Feri: Mezei: Feri: Mezei: Feri: Mezői: Feri: Mezei:

Next

/
Oldalképek
Tartalom