Jack, John és a többiek; Q 5853

- 53 Ha wo s /Kopott bőrtőkoe vadászpuska ját a hátén hagyta, ugy indul az asztalhoz/ Jack Azt az ócska mordályt is, Johni!... Amilyen dlnyúzott ezerszám, még elsül idebont, s ránk szakithatja a mennyezetet ia. Dawos /Leemeli válláról a súlyos bőrtokot, komédiázva a riadozó Jackra fogja/ Félsz tőle, mi?... padig olyan hü jószág ez, hogy oda пел adnám egy kétéves csikóért! iSeg nem válnék tőle semmi pénzért!,.. No, vidd ki, Johni fiam! A nyavalyába is! Nem birnám elviselni, hogy tovább sértegpaVaék! John /Átveszi^z vállára akasztja a puskát /Igenis, uram! /Kiviszi, az ajtón kívül valakinek átadja, visszatér/ Dawos /Leül, tölt magénak, szomjasan lehatja. Elkomolyodik, tehetetlensége jeléül széttárja a karját/ Nincs. Hát nincs és nincs.'... Most már én is azt mondom. Nelson eltünk, mint Jé ma ama pünkösd ünnepén!... Bejártam Litertatiát, felkereste® a régi nagymenő bobokat, akik még ad/tudnak mindenről, ami az utakon történik, de Nelsonról senki, sehol mukkot se! Sorba autagattam a fényképelt, mert gondoljátok, hogy felszereltem magam, da senki se látta!... Jack, most aár én is azt mondom, kezdek nyugtalankodni a kölyökérti Jack /Fanyarul/ Szép magától, hogy hat hét után kezd nyugtalankodni. Bennünket itt mér az idegösszeroppanás kerülget. j Dawos Bocsánat, fiuk, hogy én is csak ugy angolosan olajra ^>tem, és nehéz napokat okoztam nektekl Jack Nehéz napokat?.•• Ugyan,papa, szemfüles riportereink jóvoltából minden lépéséről jobban értesültünk, mintha itthon lett volna. Dawos /Kissé megbántottan/ Én aeg azt hittem, miattam is izgultok I... De most már én se értem; ebben valami ördöngösség van! Betty Uram, Teremtőm, no hagy; el sinket!