Az asszony; Q 5852

Ж. AI а dár. Р. Erzsébet Ш. Aladár. Р. Erzsébet, M. Aladár. Р. Erzsébet, В. Aladár. Р. Erzsébet, Ж. Aladár. Р. Erzsébet. Ш. Alád 'г. Р. Erzsébet. К. Aladár. - 23 - ч Tudom anyukám, de én már 'ugy örültem, hogy együtt leszünk mindnyájan. Hiszen apuka is olyan soká volt oda... I Itt lesz most már mindég kisfiam és itt lesz nagymama is, ők majd vigyáznak tátok... És Jolánka? ő is elmegy? Azt mondta édesmami... / magába / б az édes, én csak anyuka. És... most már csak az édes marad... Mit mondasz anyukám? Semmit. Semmit. Csak... ugy magamba... / nevet / Ugy, ugy anyukám, mint amikor egy kis borocskát iszol... ugy szoktál magadban... Mit? Mit szoktam? , . Hát... ugy magadba beszélni, és akkor mi ugy nevetünk.. / egyre növekvő indulattal / Mit? Nevettek? Ti nevettek rajtam. .. Hát az olyan érdekes anyukám... Apuka és édesmami nem szokott, de tudod, mi megfigyeltük, hogy amikor abból a jő édes borból szoktál inni, árkor magadba beszélsz, meg nevetsz, meg minden... és mi ugy nevetünk ezen.. . / dühhel / S ti kinevettetek! Engem! Mert apátok, meg az..."édes"!, az nem szokott!... Mi?.../ odaront a fiúhoz / ... és kukucskáltok... és leskelődtök utánam... azután szaladtok az"édeshez

n, hogy anyu iszik, meg részeg! Igaz? / megragadja a gyereket é rázza a vállait / Te!... te!... / mir öntudat nélkül van / / sirva / Anyukám! He bánts! Nem igy gondoltam!... Én... csak... azt mondtam... hogy a ... Madáchok...