Az asszony; Q 5852

- 21 - ч Majthényi Anna, F. Erzsébet. Mathényi Anna. F. Erzsébet. Meskó. F. Erzsébet. Meskó. F. Erzsébet. Meskó. F. Erzsébet. 4 Meskó. F. Erzsébet. Meskó. bizva. Kekem csupán egyetlen kérésem van Önhöz. Ez az, hogy egyik gyermekemet sem hidegitse el tőlem. Ennyit, azt hiszem, megtehet... ígérem és betartom... TJgy kérem, hogy fiamtól még most elbúcsúzhassak..'. Megyek és küldöm. / el / / némán csendben körülmegy a szobába, mintha minden egyes tárgytól búcsúzna. Egyiket- másikat kezébe fogja, hosszan szemléli. Azután az ablakhoz áll és messzerévedő szemmel tekint ki. / \ / balról be / Erzsi. Srzsikém! Végre szabad vagy! / felriad. Előbb nem érti, majd odasiet hozzá / Igen Miklós, szabad. 3 most, hogy szabad vagyok, beköltözöm Losoncra... / meglepetve / Losoncra? / a meglepetést nem veszi észre és egyre hevülőbb szerelemmel / így közelebb leszek hozzád. Mindennap látjuk egymást és végre, végre szembenézhetünk az emberekkel.. . / nagy zavarban/ De Erzsike... én., nemugy... nem ugy gondoltam... A város... nézd, mit szólna hozzá, ha... te, meg.. . én... Miklós! Hát nem is örülsz neki? Örülök, dehogynem. A te nyugalmad miatt... Dehát az, hogy én... hogy én... nem, ne haragudj, ez nem lehet... A megyei... Értem Miklós, értem. Az emberek nyelve, a szájak, és a te, igen, a te karriered... ugye... ... hát... igen.../ hirtelen / De persze én nem ugy.. hanem, tudod mit? Menj fel Pestre! Éa már néztem ott egy lakást a múltkor... Évi háromszáz forint. Termé-, szetesen én fizetem....