Rekviem egy asszonyért; Q 5850

- 47 János anyja beit látmte tőszó zaábmn vitette el s főjmajdnem vliusztitóttá« őt is... A kisebbik fiamat is elvitték katonán»* eegyvensettóbam, tüdőbajos l«tt. gy évig hordtam neki harmadam^ omkéat a hadikórházba a ^ó hazai kosztot, csak Ьс*у oogaaradQan.«. A s ivem összeszorult aaoß az éjaTzakáni jaj, ha most az villogó, MIÉI a aesü aácfcáajílpumstitmtta az én egyet lene mat isi kés .-ort láttam én »l«ő itthoni osáZuszólalkosoaakKor, ahogy villogtatta, forgatta a nagy vipera-szemét a fiamra, hogy az talán még a »ászé

vol Is ülni taü,,, Aa

on tanakodtunk s férjemmel, »ig öltöskóóott, hogyha véletlenül áppáiü akkor ért ke m&fc haza a flu&z, amikor az az őrült készült é tulajdon úvlálara, képes volt r. , hogy egy golyóval Őt ia »gulje l„. Ahelyett, hogy esak magéval lépáS»« ha mér halálra szánta magát az életre tob«tátim Vakarcsa;,,. Sem sas reit«a* ót-soha, sert as ©left találkom'mkor lát a , ne £ ke Иове a fiamhoz, Azért öt essüaeőn ót hatonként ^luteata» hozzájuk, nagy шЫш batyukat cipeltem,,• W jfölt, túrót, tCjáfst, szalonnát, sonkát, fehér kenyeret és tyuVokrk mc<g bort.,, h héber- utáni inflációs Ínség idején is, msrt akartam, hogy éljen a fi№!• •, *.* a gyilkos sseaü márkás.? megszakadt volna az én egyetlen batyum n.t-,tt: \rvn res volt ereje, de a hisztériáival sacyttrgatn 1 n fiamat, nyafogni, kénye tóti dni, azt tudott 1 ; s«ei»ét forgatni! üeg pofo&MSáni, ó, hogy,», János арф /А hep'dü fcSzben egyre szól/ Síikor az erőben az alagút! őrházhoz értve, bekopogtam, Hagyen elfáradtam, mert. szinte fh

tetter, hogy leKbb beérjek n gyárts le* r@•••