Majd ha jön a nyár…; Q 5846

- 48 "elfedezni e fizikában valamit. Olyant művelni, mint Einstein! Valami lenyűgözőt! * int amit az építészek ál• módnak! ' onun ntlis ópitmányeket uve bői őo be ónból, hot

аlmna tartókkal, t< lhóbefutó parabóla iveket! Valami nagyot! Mindent! Téged ic m-g г ind n nöt ami elérhető! Aszkéta akartam lenni, máskor el akartam zülleni. Felis- zani mint a mot or, máékor meg cóltaluaul csellengoni! ••• Г tért ha. у félbe minaent az amber? Nem mindé; •??... gy hónap múlva nyakig csöppenek a fiaikába. • • fen jé lenz. Nekem, aki tulajdonképpen cos on szerettem tanulni! Át a méeik vé let e, a magamteremtette egyikből. AT! I í Nem fog ok álmatlanul cigarettázni hanyutfekve éjjelente! Nem fogok hangra t fekve nindonfélo képtolenségről álmodozni. Fr yszer arról, hogy nem szeretsz és к gyetlm bosszút állok, másszor arról, hogy oldoi vagyok v led. Nem fogok álmodozni e ról, hogy egys sar valami nagy igazad tola ne áf fog történni velem & oortönbezáraak, de én hősié on viselem, más— ezo arról, hogy nagy tudós vagyok, európaszerte ismezt, szö nyu sokat keresek ós oppel rokordal szsledpliok mindenütt, sok barátom van ón nagy t rsaság..»N*a lesz töabé csak tanulás.Végre rettenetes t múlás,

mir csak össze nem N , 1 csuklik az ember. Közben már kutatni ós kut tni! Behozni \ * mindent! Három évet ory perc alatt! /tünetet tart/ Tulajdon kóppen mindi ez izgatott, a lehetetlen. líekimenni a lehototl nnek is! rted lza? Nem tudok máshogy élni... így mé

; nem beszéltél nekem... N félj, nem ic fothkl/Valóságcel extázisba jött/ 3t évre ugy eltűnök irmon, mint a fust! Ь vissza már nem jövök ide. Pécsre, Szegedre, Miskolcra, vagy Debre enbe! Mindegy! Cenk el! Mert ráuntam a müvemre, értőd lzc? Hisz mutass valamit ebben a ozo iában, ami nam tz én ötl tem. A lakáskiutalástól kezdve, ez életünket, a szokásoinkat, a szavainkat! ''in- dent én találtam ki! Mindent! \z ingaórát ki cipelte ide, hogy belekong sea a süket f lekbe, ho у elteit о három év!.. ...Mostaár elég... Semmi nec köt ide! Anyánkat non io ismertük, apánk pedir »ki tudja hol csatangol а nagyvilágban? ! Az öcséd, Zoli... Az öcsén...Dé hát а fceotvórekn к, elválnak egyszer az útjaik.../ zone tet tart/ zt hittem addig» hogy rettenetes lesz nélküled. Jó lett volna,ha mellettem шаге .sa, he