Te is adós vagy; Q 5845

58 . Iliét Í /lefejti ©agáról, elfordul/ Те ю tudod, te пел tud­hatod. /Hirtelen vi и szaft® du 1 - máe he agon/ Éva, fe­lni j nekem őszintén. De várj - előbb hadd mondj am el, hogy én iaoet először érzek ilyesmit. Én eddig nem tudtam, milyen az, amit a legtöbb ember érez. Én nem engedtem magamhoz közel egyetlen nőt sem. Meg­volt a bevált szisztémám. A legelső jelre, amely az érzelmi függetlencégefcet fenyegette, véget vetettem . viszonynak, lég csirájába® elfojtottam. Gyorsan uj viszont kötöttem, és kezdődött az egész élőiről. És most - most elkéstem. Ugy látszik, túlságosan Ké­sőn vettem észre. Erre mondják, hogy epét reflex. Megpróbált; ut, még me it megpróbáltam menekülni, de érzem, hogy nemlehet, kincs erőm, e gyalázat árán is ő kell. A gyalázat árán. Érted? Olyan ez, mint va­lami szörnyű bűnhődés. Nyomorultul, e gyalázat árán is. Éva: /Vigasztalóan/Könnyed hangon/ ő, te csacsi, hisz ez­zel mindenki így v n. Illés: He én! Én el ak? rtam tiporni magamban ezt a parazsat, minden eszközzel el nkartam tiporni. BlŐvdttem a szisz­témámat. .De most csődöt mondott. Megundorodtam. Nincs menekvés. Nincs, /~z3act/. Londd, van jogom?... Ilyen áron, van joga az embernek szeretni? Árulással... T an joga? Éva: ő, te szegény! Olyasmin rágódok, amin minden ember túl­tesz! magút, hí szerelembe esik. A szerelem valahol mindig árulás egy kicsit. У label, valaki ellen...

Next

/
Oldalképek
Tartalom