Te is adós vagy; Q 5845

35. Zeolt: bcnkinek nem fantor, hogy talpra álljak* Magda: Mások le magukra maradtak. Én it. a szüleim elváltak, anyám kivándorolt meri kába, rokonokhoz. pám elkártyésta a kocsmáját, а в apóénak szegődött ée hogy már semmije sem volt, nem vett a kezébe kártyát. Csatlakozott а вкегvezkedőkhöz. legyveané,;y ben a nyilasok börtönében pusztult el. í-áagaiara maradtak. Bujkálnom kellett. Beolt oselédköaywel szolgálónak ozogCdtem ée megmenekültem. Mert élni akartain. Zeolt: /Ráemeli a szemét/ Én la élni akarok, Magda. Magda: / konyakos üveget nézi, ugy nézi, mint aid cenk most veszi észre - izgalmában elfullad a hangja, akár a heves szlvdobogástól / Bár.•• tul vagy rajta? Zeolt: /Нет érti a kérdést/ Tul? mieeodán? Magda: Eh, mintha nem tudnád! Miért nézel Így rám? Hiszen Ittál! Zeolt: Te azt hitted, Magda? Igazán a«t hitted? Hát azért vagy ilyen.•• Magda: /Közbevág/ !«em vagy rotszul? Zeolt: /feeljesen megzavarodik/ Нет, teljesen rendben vagyok. Magda: Illée mikor ment el? Zeolt: Csak pár peroe, hogy... Magda: / в órójár. pillant/ Bég nincs tizenöt peroe, ugye? Zsolt: Még nlnoe. /Magda a falnak dől, Zsolt bűnbánóan/ Egy kicsit ösezekooc n

tunk, de már bánom« Holnap az lesz az első, hogy... Magda: Mennyit ittál? Zsolt: Joadom, hogy semmitI Hát nem érted? Magén, akkor este, amikor azzal mentem fel hozzád, hogy и elérem a kezéd, undorodva rám szóltál: rumszagu vagyok. Mit adtam volna azért, h nem iszom! Binden árat ше,üzetteia volna egyetten tiszta leheletért.