Az alkalom; Q 5843

- 27 A FIU: Nem szeretem a kalaodj oldat • Miért meséled őket? BARBARA» Ez nem kaland. Ha ismernéd. Még, hogy ő? Szelid és reménytelenül suta bókokat mond. Szenved ha lát, neki ennyi is elég. Mennyivel ócskább némely tekintet Illron egész udvarlásánál! A FIU» Nem akarok tudni róluk. BARBARA» Ugy jobb? Ma egész nap észre sem vettem a nézőket, mégis talán még inkább éreztem, hogyan méricskélnek. A nők, a nők még rosszabbak, mint a férfiak. Ti mohón figyeltek, az első sorból még száraz nyelésetek is felhallatszik, nehezülő lélegzésetek. Néha még hizeleg is a hiuságunknrk a sok öreg és fiatal férfi szuszogása. A PIU» Hagyd abb; , kérlek! BARBARA» Te kis prüdi virág. A nőket hallanád! /elengedi a fiút, "eljátssze" a nők véleményét. Szinte pnntomimszerü./ Lapos a feneke", "Fűzi »agát", "Semmi melle nincsen", "Enni sem mer oz a keszeg". Legszívesebben felhívnám őket, jöjjenek, csinálják végig. » * Egyik ruhát,

я mnsik után. Vetkőzni, öltözni, mosolyogni. Attól félek, rád is ugy nevetek, mint ott. A FIÜ» Kis bolond. BARBARA /а fiúhoz bujik/t Sokszor nem merek rád mosolyogni, érted? Egyszerűen félek, hogy nem sikerül. Annyiszor mutatok vidám képet, hízelgőt, kedveset. Lehet, hogy már nincs is igazi kedves nrcom, kedves mosolyom» A F1U: Hányszor kértelek, keress más munkát! BARBARA» Én azért szeretem. Izg lmas. Különösen, amikor az utcán viszontlátom, amit én matattam be. A tükörképeimet• Tiz-tizenöt * kiló eltéréssel. A FIU» És még te szidod a nőket. BARBARA; Irigyelnek, /nevetve/ Téged is. Nézz csak körül egyszer. Mi-