Az alkalom; Q 5843

- 21nekem? Melyikbe lehet fogódzni? Hogyan védhetem meg velük magamat? Semmire sem vagyok jó. Annyit nem érsz, hogy miattad támogatnának, Az élet egészen más, keményebb és izg lmasább, mint amilyennek te mondtad. Csalódást okoztam? Én nem tudom végigcsinálni a te életedet. Pedig arra neveltél. Nem is értek semmi máshoz. Még a zenész vénát is tőled örököltem. Nincs jogod visszatartani. ILLRON: Könyörögni fogsz, hn belefáradsz. fi. •• ». LÍVIUSZ: I<ehet. ín egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy különb ' • • * lehetek nálad. Cenk megpróbálom. Ennyit engedned kell. /Egy pillanatra teljes sötét, ztán újra Illron áll a szinp don. Mig beszél, lassan világosodik a szinp d. A diszlet mindössze néhány térelválasztó elem./ ILLRON: A fiam. Mivel tarthatnám vissza? Szigorral? Ne tedd! Hátha neki lesz igaza* Mindig azt mondtam, addig lehet reményem, mig többre tartanak annál, ami v gyök. Addig, mig a sajnálkozásba irigység vegyül. Nem pozicióért, hanem rejtett erőimért. Valamikor Sár- igy vigasztalti " Tamás, az évek g: zdrgitanak. Várj türelemmel." Vártam szelid birkaként, és ő sem veeztette türelmét. Egyedül б nem. A kollégák akkor a hátam mögött is értem háborogtak: "Disznóság, ahogy Illronnal bánnak. Nem szabadna ilyen kevéssel kifizetni." A főnök behiv tott szobájába, hellyel к nált, csr1 dorn iránt érdeklődött. "Nem vagyok a felelőtlen Ígérgetések hive, de csak igy tovább." Tiz áve temettük az öreget. Hirtelen halt meg. És akkor még Liviusz is ördlt nekem, körbecsókolta az r ómat, velem akart ebédelni, a gyerekednek dicsekedett velem. Az az Illron hová tünt? Miféle fa az, amelyi csak vénül, de nem terebélyesedik? /А főn к jön. Illronnál fiatal bb, energikus férfi. Szoliden korholó hangon beszél Illronnál./