Az alkalom; Q 5843

- 10 4.1 I -g ILLRON t A magam részéről örültem a látogatásának. /Az ajtóra mutat./ /iron hirtelen mozdulattal megragadja Illron nyakkendőjét./ TRÓNj A maga részéről Illron,most kezdődik az élet. Hallgatással kezdődi!.. Huszonnégy órát adok önnek. Egj teljes napot Illron. Kielégitheti vágyait. Főnökség, a főnökséggel pénz, autó, és a kis Barbara, a maneken Barbara. A magáé lesz. ^ost vajúdik a város. Hogy világra hozza Illron Tamás karrierjét! ILLRON: Eresszen el! К áltok. A szomszéd szobában a fiam és a lányom. Segitség! IRON: Marian a képernyőt se látja. Bőg. Két hete nem mehet fel a fiújához, mert a város meg az apja rémeket lát. Már a csontja is fáj az ölelésért. ILLRON» Mariann! IRON: Mariann. A sirása is boldog. Nézzen rá egyszer jól! Mikor tett nőt ilyen boldoggá Illron? ILLRON» Mariann! TR0N» Miért nem Liviuszt hivja? Micsoda fiu, uram, micsoda gyermek! Tiszteli apját, mint papok az ereklyét. Legszívesebben oltárt é^itene fölé. Hogy ne lássa már ilyen tehetetlennek! Mire vársz Illron? ILLRON /kiszabadítja magát/: Ez több a soknál. ÍRÓN: Huszonnégy órája van. Teljes napig szolgálom, mindössze két éjszakáért. Alamizsna a vállalt munka fejében. Csak két éjszakát, két nyugodalmas éjsz kát ad cserébe. Csendet akarok éjszaka, csendet! U, dorodom a suttogástól, az ajtónyitástól, megőrjit a lábdobogás. A csizmás lábak, a sipszó, a kutató szemek. Pihenni akarok éjszakánkónt! ILLRON: Maga a raalombéli... Nem, nem /a kijárat felé indul/. /Trón utoléri, visszahúzza a szoba közepére, revolvert tart Illron hátának/