A halál mindig igazi; Q 5841

- 37 Laci: Igazán.... Nagyapa: Egy apát nem pótolhat senki.Az ó apját meg különösen nem. Az elvtárs milyen elvtárs? r Laci nem érti. Nagyapa: ügy értem,csak tagkönyve van,vagy véleménye is? Kis szünet. Géza: Véleménye is. Nagyapa /Lacihoz/: Kun Béláról is? /Gézára néz./ Géza: Nem kérdeztem. Nagyapa: Mert én ott voltam Szamuely különvonatán.Amikor Kun Béla elrendelte a visszavonulást,akkor már egy másik vonaton voltam. Géza: Nagypapa.... Lacit várja a felesége, tudja jól,nagypapa,milyen egy feleség, ha késik a férj! Nagyapa: Miattam ne késsen! Laci/ nevet/: Nem olyen veszélyes! Nagyapa: Mondja meg bátran,ha nem érdekli egy öregember meséje.... mert éh már csak mesélek,tanú nincs,vagy alig van,ha hiszi,jó, ha nem hiszi, ugy is jó..... Laci: Személyesen ismerte Szamuelyt? Nagyapa: Láttam.Munkában is láttam.

ugyanugy láttam,mint azokat^a tiszteket! Sosem fogom elfelejteni! Gödöllőn állt a vonat, az egyik kocsi fele a tisztekkel. Már elindultunk,amikor meglátok még egyet»integet, rohan a vonat után. Lassítunk. Fölugrik a többihez,körülfogják, liheg,végre kinyögi: Stromfeld lemondott! Mintha bombát vágtak volna közéjük. Mikor végre szóhoz jöttek,mind azt hajtogatta: vége! mindennek vége! Faggatják a hírhozót,mit tud még? Hogy Kun Béla kapott valami frencia jegyzéket,beijedt,elrendelte a viszssavonulást. Stromfeld meg azt mondta: én a megvert ellenség elöl nem retirálok! Lemondott. Maga hogy tanulta?