A halál mindig igazi; Q 5841

- 16 A mérnök és Kaiser elindulnak a kijárat felé.Halkan beszélgetnek. Sanyi utánukszól. Sanyi: Csináljuk tovább? lem felelnek. Menyus: Géza,gyerekek,hagyjátok abba a piszkálódást! Kaiser azt fogja hinni,hogy én fúromI A mérnök elköszön Kaisertól és elmegy.Sanyi utánakiabál. Sanyi: Jónapot kívánunk! Kaiser a fiúkhoz lép. Kaiser /erélyesen/: Kérem ,szaktársak,ha valami bajuk van velem

rmondják meg szeratól-szembe! Nem tűröm az ilyen célzásokat! Menyus "belebújik" a fúrógépbe.Géza a táskáját kötözgeti, fél kézzel,hosszadalmasan. A fiúk a két nyomásszabályzóval foglalatoskodnak. Géza/ halkan/: Sanyi! A fene egyen meg, összekented a táskámat! Sanyi: Én? Tiszta a kezem! Kaiser /barátságosabban/: Tudom,hogy a látszat ellenemszól.Maguk most azt hiszik,én rövidítettem meg Menyust. Petike: Erról szó sincs,

Kaiser szaktárs.De próbálja megérteni:Menyus bácsi fogalom, és amikor az öreg Dodek nyugdijba ment,mindenki biztosra vette,hogy ő lesz a művezető.