Gitta; Q 5838

- 38 Kis

s: Meg! Az én hasamon! Kissné: /Síráshoz közel/ Hát mikor maradtai éhen? Hát nem volt mindig mindened? Talán feketébb volt a kenyér mint máskor? Rétest, meg kifőtt tésztát se ettél kevesebbet mint máskor! Kis

s: /mogorván felnéz/ Elég! Kissné: Elég! Elég! /Nyelvel tovább./ Amikor az ember lánya megmondja az igazat csak elmetszi az ember szavát, hogy elég! Kissi /lecsápja a kanalat/ Hallod az istenedet? Elég volt! Érted? Kissné: /Tovább dohog/ Értem hát! Nem vagyok bolond, ha azt is gondolja az ember lányáról. Hallgatok már mert nekem csak az jut, hogy fogjam be a pofámat. Jó hogy azt nem mondja kuss mint a kutyának. Kis

s: /Tovább aszik/ /Kopogtatnak/ Kiss

: Lehet. KerokjJózsi: /Jani korabeli legény, Jani barátja./ Jóestét! Kiss. Kissné. Gitt

a: Jóestét! Keré

k: Jóétvágyat a vacsorahoz! Kis

s: Köszönöm. Részed legyen oenne. Keré

k: En már megettem a magamét. Jani nincs itthon? Kissn

é: Megetetett, itatott, aztán elment. Nem mondta hova. Keré

k: /Gittához/ Nem tudod, nem az iskolaba ment? Gitta: Nem hiszem. NeKem ugyan azt igérte, hogy eljön, de nem hiszem, hogy odajön. Kis

s: Jobb volna, ha ti se csisznátok-másznátok oda. Mit süttökfőztök ott? Kere

k: Csak a jövőnket bogozzuk Pali bátyám. Kiss

: Majd megcsinálják azt az uj urak nélkpletek is.