Gitta; Q 5838

- 34 kipakolja. Az asztalt elrendezi./ Nem lehet most erre gondolni. Az anyam talán nem is látott zoigjgorát. Hiszen ez olyan lenne mint a pipacs között az orchidea. Majd! Majd eljön annak is az ideje itt. Jan

i: /Visszajön/ A fene ezt a borjut, meg van bolondulva mikor fejünk. Mintha érezné hogy előle vesszük el a tejet. Addig rángatja a kötelet mig el nem szabadul. /Gittához lép. Magához öleli./ Gitta: /Elfintorítja az orrát./ Juj de behoztad az istállószagot. Jan

i: /Felkacag./ Jaj angyalom a falusi paraszt nem széna illatú hanem istálló-szagu. Majd megszokod. /Arcába csókol./ Gitta: /Jani nyakába kapaszkodik/ Janikám ne* Valaki bejön és meglátja. Jan

i: /Felkapja Gittát és körülfordul vele. Földre teszi és eli tartja kissé magától, hogy jól a szemébe nézhessen./ Ide ' figyelj! Hadd lássa! Mondok neked valamit. Hiszen úgyis szeretjük egymást hát légy a feleségem! Gitt

a: /Csodálkozva néz Janira./ Én! Jan

i: Hát пей is a tüske Böske lanya. Te! Te! Gitta te légy a feleségem. Már édesanyámnak is megmondtam. Gitt

a: /Megszeppenve/ Janikám, de hi szexi rokonok vagyunk! Jan

i: Ez igaz, de csak második unokatestvérek. Az első unokatestvérek is össze szoktak házasodni. Gitt

a: /Ijedten./ Nézd Janikám azt gondoltam, hogy ug, szeretjük egymást mint testvérek. Jani

: /Hevesen/ Te sohasem ugy csókoltál! üireztem hogy más van az ölelésedben mint tetszeni akarás.