Gitta; Q 5838

- 31 Kissn

é: /Nagy csodálkozással/ Szentséges atya ur Isten! Meg vagy ta marhulva egészen! Hát azt hiszed hozzácmegy? Jan

it Azt mondta itt akar élni ahol az anyja elt. Hat akkor nyilván itt is akar f ér jhezmenni. Kissn

ét Jaj Istenem! Tiszta bolond vagy te? Csak érnék rá, hogy beszélhessek veled erről a dologról. Hozd be azt a fejőpitlit. /Megáll. Az ablakra néz./ Jaj Istenem mit szól hozzá az a vén enmer hiszen nem állhatja ezt a szegény lányt./Jani a pitlivsl jön./ Megetettél itattál? Jan

it Rendben az istálló mehet fejni. Jissnét /Kifelé mentében./ Jaj Istenem tiszta bolond! /Az ajtó előtt a kutyába botlik./ Kusti te! Te is az utamban vagy! Jaj Istenem mi lesz ebből? Jani

: /Gondolkodva maga elé néz. Majd felsőhajt./ Hej a kutya szentségit! Csak az a lány jöjjön hozzam! Nem bánom én bármi lesz is. /Cigarettára gyújt és nagy gondba merúlten fújja a fástöt./ Gitta. Bözsi. Jul

i: /Kintről hallik beszédjük./ Gitta

: /kint/ Jöjjetek be! Bözs

i: Sietünk ám haza. Juli: Gyerünk na az a pár pillanat nem számit. /Belépnek./ Gitt

a:/Észreveszi Janit/ Jóestét Jani! Bözsi. Jul

i: Jóestét. Jan

i: Adjon Isten kerüljetek beljebD. Na üljetek le. Bözs

i: Köszönjük, de megyünk ám. Jan

i: Tudom, hogy nem alusztok itt. Jul

it /Janihoz/ Képzild a Gittának milyen szerencsije lett. Az irodába hivatták, mert nem hitték el, hogy csak hat elemije van. /