Főnyeremény; Q 5837

100 tőled ilyesminek még e szándéka is...Mi vonzott hát hozzám?...Már régen kinoz ez а kérdés. Itt az ideje, hogy a feleletet rá nyíltan és őszintén kilökjem magamból, s vele a kinoa érzést.../Kis ideig gondolkodik. Majd folytatja./ Választanod ksliett a szerény íizetésü, de fiatal és as iránta táplált szerelmedet rajongva viszonzóti

azix tiszt viselő meg anem csekély jövedelmű, de öregedő korházi főorvos azaz főnököd közt aki mellesleg kormányfctanácsos, tehát méltóságos ur... S te az utóbbit választottad, mert erösebben vonzott a rang és а с im s nem utolsósorban a több pénz , a nagyoob jövedelem. Célodat igy elérted: "méltóságos asszony" lettél...De nem feleségr és anya a szó leg neme s ebb éré elméb en... VÉKONY PÁLNÉ /Mialatt férje beszél, a heverő szélén ülve az egyik cigarettát a másik után szívja. Ideges. Majd nyugalmat erőltetve magára, elöső hangoskodásával ellentétben halkra fordítva szavait./ Mesélj csak mesélj! Értesz hozzá. VÉKONY PÁL /Szüntelenül jár-kel beszéd közben. Felesége szavait csak; annyira méltatja, hogy rávillantja szemét, aztán folytatja./ Házasságunk után szemlátomást élveztrd a férfiak nyájas hajbokolásait és nyálas kézcsokjait. Émelyítő volt, ahogy legyeskedtek, zsongtak kő ruletted:" Kezét csokólom, méltóságod asszonyom.. .Kiszti Jíand méltóságos asszonyom"...Nemkülönben élvezted a jómódot, a szebbnél szebb, divatos ruhákat és az ogyre szaporodó barátnők pukkadozó irigykedéseit, a könnyelmű, vidám időtőltést velük eszpresszókban cukrászdában s más, ilyen célra alkalmas helyeken...Ezek jelentették számodra az életet, e boldogságét, s nam a feleség, az anya természetes és szükségszerű kötelességeinek odaadó, áldozató», lelkiismeretes teljesítése...A hiúság, az önzés csirájában megfolytotta benned a családi életet összetartó és megszépítő őszinte hitvesi és anyai szeretetet« Irántam csak színlelted a tiszteletet ée megbecsülést, azt is csak olyan mértékben, amennyivel leróni vélted tartozásod azért, hogy biztosítottam részedre a gontalan, vidám élet feltételeit. VÉKONY PÁ INÉ / Nagyot, kesetiit sóhajt./ Hol van már az a vidám