Főnyeremény; Q 5837
97 hangja./ És most n; isd ki jól mind a két füled! VÉKONY PÁL /Keserűen mosolyog. Nyugodtan szol./ Nyitva vari, jól hallok.,• Kíméld a hangodat, kérlek! VÉKONY PÁIHÉ: Ke csinálj pofákat! Vi TOL Y PÁI /Száj> mozdul. Szólni akar. De csak nagyot nyel./ VÉKONY PÁ INÉ /Látva, hogy férje szólni akar, rákiált,/ Hallga88! Kost én beszélek, /sllenaondást nem tűrő szózuhatag árad belőle»/ Vedd tudomásul, hogy el válok tőled! Utállak, gyűlöllek, iáoha nem is szerettelek, kást szerettem már akkor is, amikor huezonöt évvel ezelőtt feleségül mentem hozzád. Most is szeretem őt. Vedd tudomásul, hogy Imre és Zsuzsi az ő gyermekei, Neted semmi közöd hozzájuk. Férjhez hez megyek vár szerinti apjukhoz és magammal viszem őket. Vedd tudomásul! /Lélegzetvételnyi szünetet tart./ Elraboltad fiatalságomat, Ham engedtél élni. Hát élet volt ez a huszonöt év, amit veled töltöttem" 7! A számomra rabság volt. Habja voltam egy családnak, amit sem testem, sem lelkem soha nem kívánt. Elég volt! Élni akarok! Élni, élni! /Ctolsó szavai erőltetett zokogásba csuklónak, teátrális vonaglás aal a heverőre dobja magát és ugy tesz, mintha valóban szenvedne, pedig csak színleli a szenvedést./ VÉKONY PAL /Feláll az asztaltól. Kimért, lassú lépésekkel az ablakhoz megy. Visszajövet megéli a heverőn arcra borulva müzokogást rögtönző esezonynál és megszólal,/ Befejezted? VÉKONY PÁLNÉ /Fölkapja fejét, urára mereszti szemét./ Mindent elmondtam,..amit akartam. 3UL VÉKONY p/L /Fegyelmezett, nyugodt, udvarias hangon beszél./ Akkor most én mondanék egyet-mást, ha hajlandó lennél ugyanolyan nyugodtan meghallgatni,ahogyan én meghallgattalak téged, VÉKONY PÁLNÉ /ülő helyzetbe lendülve, villámló tekintetet vet férjére./ Tessék! Haligetlak. VÉKONY PÁL: Tudomásul vettem mindent, amit mondtál,,.őszinte vallomás volt,,. Én is őszintén beszélek.