Giovanni és a farkas; Q 5835

lért még, 1в e kettfé épitéa, "i-'.et r piten saorosan össze n iovenni tragédiát - és a mit? fert kor társai vagyunk, mart ni éljiik meg moat az emberi nemnek yzt a másik forduló pillanatát, amikor az ember immáron nemcsak leiklieg-eazméletiio' , h nem testi-valóságos ai voltában ia elindul, kozmikus útjára. dz a darab-pár, ea a correapondeóló-darab még forróéban iává* De mégsem tudom a későtál,a teljestől elválasztani. r Gz a darab valóság-nzimbóliumnira és ч másik darabba összeszőtt jeliem-párjaiban agy érzem, hogy máris helyes uton van, sőt szükségszerűen ilyen és e tekintetben végleges. Tömörítősében és kifejezésmódjában аиónban még fejleszteni keli. nök jól tudják, hoу éppen и kozmikus élet élmény a/ ember ür-uija, az Isten-hittől fölszabadított emberi nem uj létformája olyan filozófiai kérdéseket vet fel, emejLyek«^ alapos taarxietu eiemzésével még nemzetközi sikon adősók vagyunk. tíz a d »rab,pond о Mai ai kon, színpadi kiaériöt ennek kifejezésére. Amennyire véglegesnek érzem a Giordano Bruno drámában a filozófiai álláspontot, ugy érzem szükségét annak, hogy a drums mai mondandója - a pályázüti ered nénytői függetlenül - publikálása előtt»számomra segítséget nyújtani tudó elvtársakkal megvite(tassék. it kérek tehát Önöktől, bírálóimtól?. Hogy Ítéljék meg először, külön, mint önálló egységet a "Giovanni és a farkas" tragédiát. ajd elolvasván a mai, correapondeáló-drámát: ha akt méltónak ós alkalmasnak tartják arra, vitatkozzanak vele ós adjanak hozzá takácsot. íz a fanyar és tudatosan groteszk-szatirikus stíluséleiekkel dolgozó ábrázolásmód, nagyon sok személyi fájdalmat és vívódást szeretne kifejezni, indezefcen tui u, у érzem, hogy u fölvetett gondolatsor ok végiggondolása, miként Giordano Bruno mai groteszk - vivódó jeilempárját, a rádiócsillagászt - ugy az embert általában rávezeti arra, hogy éppen a kozmiitus távlat bizonyltja ^nz emberi nem egyedüli lehetséges titjőtr, в kommunizmus шЩШ. ilyen jó volna, milyen nai yi á jó, ha a kettős rimából közös erővel gondolatilag ki tudnánk fejezni azt, arait a bartóki mű, caodálatps művészetével kifejez. 4 Budapest, 1966. szeptember 30.