Művészkocsma; Q 5831

Jóska« ügy? Szép. Mig én a jövődön dolgozom, te a multaddal társalogsz. Maradj csak itt, majd én folytatom odafönt azt a beszélgetést /bemegy a manzárdba, becsapja maga mögött az ajtót/. Dani: Látja ezt az alakot ott, Dórival az alkovban? Lidiai /közelebb jön, hosszan nézi Mihályt /Látom. Danis Ismeri? Lidias /közeledik az alkovhoz, halkan/ Ismerem /belép az alkovba, adamegy Dórihoz, megérinti a vállát/Állj fel, ez az én helyem. Dóri: /felugrik/ Lidia, én csalt miattad. . .helyetted.. • Lidia: Jól van, Dóri. Hagyjatok magunkra. Lidia szavaira a rendező int és a feketetrikósok némán, libasorban, kivonulnak. Utánuk Dóri és Dani is kimennek. Rendező-riporter: /mély meghajlással a közönség felé/Köszönjük... A viszontlátásra... /az alkov felé is meghajol/Arrividerci! Az olasz köszöntésre Mihály felkapja a fejét, látja, hogy Dóri helyett Lidia ül vele szemben. Rámered. Lidia csendben, mosolyogva néz rá vissza. Majd az olasz sál után nyúl, ami ott hever az aszcalon és a vállára teriti. Lidia: Jó estét, signor Fontana. Mihály: /bizonytalanul/ Buona sera signora...Hova lett az a fiatal lány, aki az imént még itt ült velem?... Lidia: /halkan/ Az nem az imént volt, Mihály, annak már vagy huszonöt éve...Nem ismersz meg? Mihály: Ma come non!...Te vagy... /örömmé1/Buona sera Lidia eara...Ecco mi arrivato... /feláll, nyújtja feléje a kezét/