Művészkocsma; Q 5831

- 51 Dani: Mi magunkat...Lidia múltjába... Valaki kopogtat. Kz az ő háza. Dóri: Az ő múltja. Ide akárki beléphet. Kint verik az ajtót, rázzák a kilincset. Dani: /az ajtóhoz szalad, kiszól/Azonnal. A kulcsot keressük. Dóri: Benne van a zárban. Dani: Tudom. A kulcs itt van. De egy szót... egy kis szavacskát keresek, amivel elbúcsúzhatnánk ettől a délutántól., és egymástól... Dóri: /hirtelen, józanul/. Ajtót kell nyitni. Friss levegőt akarok./áijön az alkovból, az ajtóhoz megy, a kulcscsal babrál/. Dani: /megfogja a lány kezét/ Holnap folytatjuk? Dóri: A multat?Soha többé. Megfulladok. / felrántja az ajtót, de ő maga félre áll és Danit tolja maga elé/. Jóska: /belép/Végre! Mi a fenét csinálsz itt? Te zártad be? Dani: Nem...Vagyis én...de Dóri parancsolta... Jóska: Bólad mintázzák a hülyeséget.. .te modell! Allj félre az útból /kiszól/ Gyerek be, fiuk! Csendes, pantomimszerü mozgással feketetrikós férfiak lépnek be, kezükben különféle felszerelések: lámpák, kábelek, stb. ük a Tévé emberei, néáán felsorakoznak. Mereven állnak és várnak. Belép a rendező-riporter, íaikrofonnál а kezében. Másként van öltözve, mint a többiek: rikitószinti selyemzokót visel, ü a parancsnok, kézmozdulataival irány it ja a trikós figurákat, néha halkan mond egy-egy rövid vezényszót a mikrofonba. A merev figurák megelevenednek és