Ördögárpa; Q 5829
/Patainé/ Imre: Patainé: Imre: Patainé: Imre: Patainé: Imre: Patainé: Imre: Patainé: Imre: 58 majd én is abbahagyom... Minek maradni? Tehernek... ? /belép, meglátja az anyját, nem szól, csak nézi/ /nem veszi észre, folytatja/ Tudod lányom... az egyiknek mindig engedni kell, másképp nincs békesség... /az ajtó felé néz, meglepődik, szólni se tud mindjárt/ /odasiet, megöleli/ Itthon vagyok, megjöttem! /mosolyogva, zavartan toporog/ Hát te vagy az? Eszti hova lett? /nevetve/ Neki beszélt? Az előbb még itt állt, belül az ajtón! Nem találkoztam vele... Az utca felé nem mehetett. Andrással se találkoztál? Nem... Már itt kellene lenni annak is... Ugy mondta, ha jól értettem, hogy csak ide megy a darálóba... Tengerit vitt át valamelyik nap. /Laz anyja felé hajolva, érdeklődéssel/ Mi