Ördögárpa; Q 5829

- 5 /László/ is, mondom neki; figyeljen apám egy kicsit, mesélnék valamit/.'/ Azt mondja: jól./ Még azt is megvártam, mig komótosan elhelyezkedett a karosszékben... de alig kezdtem el, már láttam, hogy nehezednek a szemhéjai.. I Pedig kialudta magát... Nyomtam a szavakat, a végén már kiabáltam is Л • Semmi nem segi_ tett... Azóta is alszik/.. Érteném, ha az irói munka mesterségbeli részével gyötör*tem volna./. De egy most születő novella meséjét szerettem volna elmondani neki.*.. ann

ak is a legmagvát!Az anyám a másik szobában, ahogy meglátott az ölébe tette a varrást, nagyon mutatta, hogy figyel/./ Egy perc nem telt bele: - Jézusom! teljes/í gázon hagytam a levest... ! - és már csak ugy szólt vissza, hogy azért ne hagyjam abba, hallja ő kintről is.

1.. Mentem utána, ő meg vissza... Na de a húgom éppen megjött.

1.. Hiába, kell a beszéd is... olyankor uj gondolatok jönnek... Behúztam a konyhába... az ajtót elálltam... Szegény P/M!... Vál-