A makrancos hölgy; Q 5827

* - Зо ­ugy ahogy vagyok kirohanok .az utcára és egy autó alá vetem magom... Hülyén hangzik, de biztosan tudom, hogy megtettem volna. Elhiszed ? /Florenc nem felel/ Válaszolj: elhiszed ? Florenc: Miért fontos ez ? Magdi: Én igazán ritkán vagyok biztos magamban - de.ez azért megint az ilyen ritk pillanatok egyike volt«, Próbál­koztál valamivel - amit egyszerűen képtelenség velem megtenni« Látod, ez most egészen világos, és semmi köz« a pályánkhoz» iia soha nem 1 ss belőlem szinésznő, ha hol­nap el kell mennem nem is tudom minek, ha oda jutok, ahová szegény Ibi 1- aki or is tudom, bogy én nem vagyok az az ember, akivel ezt meg lehet tenni. És Te ezt éppen olyan jól tudnád mint én - ha szeretnél» Florenc: Micsoda ? Azt akarod ezzel mondani - azt mered állítani, hogy nem szeretlek ? Magdi: /szünet után/ Te, nem érzed, hogy minden szó felesleges t Immúnissá tettél. Végérvényesen о Két évig kerestem magam­ban a hibát, valahány az oi* szembekerültem a kis stikli— jeiddelo Vádoltam magam, hogy én nem szeretlek eléggé, ha fennakadok a gyerekes pózaidon. Igen, azzal áltattam magam, hogy mindez csak póz, és éppen azért tudom mara­déktalanul boldog lenni veled, mert van hozzád humorér­zékem meg emberismeretem. Hót ma megismertelek, Pistái Vagy ha ez is.csak póz volt, akkor benned nincs ia semmi más, csuk póz« Üres vagy» Semmilyen. És ettől iszonyúan bizonytalan» Ezért kell bebizonyítanod magadnak, hogy mások még bizonytalanabbak Nálad. Ebből építed a magad kis vacak, mihaszna biztonságát. Csakhogy én ehhez nem adom magam... Örülök, hogy ezt megtudtam magamról; /le­teszi a párnát a fotelba» Elindul a szekrény felé»/ Florenc: /útját állja/ Megőrültél ?l Mit.akarsz tenni 1 Magdi; Szobát nyittatok a szállodában... Ereaez kérlek a szek­rényhez I Florenc: /nem ereszti/ Szó sem lehet róla I Mit képzelsz ? Te 3zi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom