Mirmilák; Q 5822

/7 о/ Nita:Neked szabad szeretni.Nem tilthatja meg senki. Sem ő,sem más.Független vagy...Apu talán még örülne is a vallomásodnak.Büszke lenne rám. Gabi:Akkor? Nita:Hanem,ha megtudná,hogy ez az érzés nem egyoldalú, hogy én is ugy érzek,mit te,akkor repülnénk. Gabi:Repülnénk? Nita:Kivágna mindkettőnket. Gabi:Dehát miért? Nita:Volt, velem tavaj egy komoly beszéde. Gabi:Éspedig? Nita:Akkor kezdtem nagylány lenni...Behivott a szobájába.Leülte tett magával szemköztjés olyan szónoklatot hallottam tőle,

mint, addig még soha. Gabi:Szónoklatot? Nita:Beszélt a serdülő lányok biológiai és lélektani mozgatóiról.A legények vágyairól,céljairól.A viselkedésről.A szerelemről.El se hinnéd,milyen szabatosan,okosan és meggyőzően fejezte ki magát. Gabi:De mit akart?...Elijjeszteni? Nita:Nem...Dehogy...Megmondta,hogy szerinte is a szerelem a világon a legnemesebb érzés,épp ezért meg kell válogatni a fiukat,hogy az erre legérdemesebbet juttassam boldogsághoz. Gabi:És ki a legérdemesebb rá?...Talán nem én?Nem vagyok időre,müveitségre,alakra,jellemre hozzád való?