Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 97 /Oresztesz:/ Elektra: Oresztesz: Elektra: Oresztesz: 1. kislány: 3. kislány: Miért ne indulnánk el az első uton és miét ne mennénk vaktában? Bizzál bennem. Birtokom a psro, melyben tisztán látom a vad nyomát* amit boldogságnak neveznék. Sajnos, ez nem a mi vadászatunk ma. Egymást nem elhagyni: csak ez számit. Meneküljünk ebből a palotából. Menjünk Thesszáliába, Meglátod majd a házamat, melyet rózsa és jázmin borit, Megszabaditottál a kertésztől, drága Oreaateszem. Azért tetted, hogy ismét a virágoknak adjál engem? Engedd meggyőzetni magad. Szabaduljunk ki a kelepcéből mielőtt végképp odavesznénk, Legyünk boldogok, hogy előbb ébredtünk, mint ő... Jöjj! Oresztesz felébredt, Elektra! Nesze d a szemét! Igazad van Oresztesz! Csodálatos a tavasz'! - Csodálatos, amikor a még virggtalan sövény fölött a nyers füvet legelősző állatok farát látod. Csak a szamár kobakja áll ki közülük és rád bámul. Furcsának találnád a szamár fejét, ha a nagybátyád gyilkosa lennél. Különös dolog egy bámészkodó V I