Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 65 /Elektra»/ A koldus» Elektra: Oresztesz: Elektra: Oresztesz: Elektra: Oresztesz: bennem tomboló gyűlölet nevetve fogad téged Ez az én szerelmem irántad. Nyalogat téged, mint kutxa a kezet, amelyről tudja, hogy szabadon fogja engedni* Érzem, hogy a gyűlölet látását, szaglását adtad nekem* Rátaláltam az első nyomra és most elindulok rajta... Ki van ott? Ő az? Dehogy ő az! Kizökkentél az időttői, Ő már fölment. Vetkőzik. Vetkőzik. A tükre előtt, hosszan elnézve t • magát. Klyteimnesztra vetkőzik. Az anyánk! ,,, Pedig a szépségét szeretem. Sajnálom a közeledő öregség miatt... Csodálom a hangját és a tekintetét... Anyánk ő és gyülö/ \ löm. lektra! Drága testvérem! Kérve kérlek» nyugodj meg. Elinduljak a nyomon? Menjek hát? Nyugodj meg. Egészen nyugodt vagyok. És csendes vagyok. És szolid anyámhoz, olyan szolid... Az iránta érzett gyűlölet dagad bennem és megöl engem. Mindent a maga idejében. Most ne szólj gyii* . , t ' löletről, majd holnap beszélünk róla. Engedi / I