Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 52 /Klyteimn.: / EgiBZtOSZ! Elektra: KLyteimn,: Elektra: tettem? Sohasem török el semmit! Egy poharat, de még egy gyürüt sem ejtek el!... Karom olyan szilárd, hogy még a madarak is rája szállnak... Tőlem elrepülnek, nem leesnek... Éppen ezt mondogattam magamban, amikor Orestes elvesztette az egyensúlyát,. Balszerencséjére miért kellett a nővérének mellette állnia? Megbolondultak! Én meg, amint láttam hogyan csúszik lefelé, azt mondtam magamban: ha igazi anya lenne, legalább lahjolna, hogy enyhitse a zuhanást. Vagy meggörbülne, mint a bolthajtás, hogy lejtőt formáljon és a combjával vagy a térdével fölfogja. Majd meglátjuk, hogy az anyám gőgös combja és térde ( megérzi-e, elkapja-e? Nem hittem, de vártam« hátha!? Hallgass! Talán hátrahajlik, hogy a kicsiny Qrestesz ugy csússzék le róla, mint & gyermek a fáról, amelyen fészek után kutatott. Vagy talán ő maga esik el, hogy a gyermek rázuhanjon és ne a földre. Mennyi eszköze» módja van egy anyának, hogy fölfogja a fiá^ л