Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 149 ­Elektra: Klyteimn,: Elektra: Hi rnök: Elektra: Egisztosz: 4 • 4 Ha azon nyomban meghalnának, az is maradnál a számukra. Milyen igazságtalanság idáig jutni! A mezőn töltöttem a napjaimat, Egisztosz, a palo­ta mögött. Annyi virág volt, hogyha szedni akartam csak közébiik ültem, A kutyám a lá­bamnál feküdt és ugatott, amikor Agamemnon értem jött, A virágokkal ingereltem. Meg­• ette őket, hogy nekem vidámságot szerezhen. Bár meglenne még! Bárhol másutt én most jé, gondtalan és vidám lennék, ha perzsa vagy egyiptomi férfi is lenne a férjem. Olyan szép hangom volt lánykororaban, hogy a ma­darakat én tani tottam dalolni. Gondolatam, vidáman daloló egyiktomi királynő lennék és lenne egy nagy egyiptomi madárkalitkám. És most itt vagyok! Mit tett az a család, mivé változtattak minket ezek a falak?! Gyilkosokká!-... Gonosz falak ezek! Uram, az ellenség áttörte az elővédet! A városkapu enged! Örülj neki, Ö; sze fog dőlni! Elektra, hallgasd meg utolsó szavamat. El­tekintek mindentől, az agyrémeidtől, a szitkaidtól. De nem látod, hogy a hazád ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom