Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 148 /Elektra;/ Klyteimn, s Elektra; Klyteimn,s Elektra; Klyteimn,s Elektra; Klyteimn,; küdt ágyában és reggelre halva találták. Ügyesen a halálba siklott álmában, mozgás nélkül, megcsuszás nélkül. Ugye megöletted? Védj meg hát Egisztosz! Nem hallod» aegitségért kiáltok hozzád! Semmit sem tehet érted. Most már odáig jutottál, hogy magadat kell megvédened, 0 istenem, idáig jutottam?! Egy anya, egy királynő! Hová ide? Mondd meg nekünk, hogy hivják azt, ahová jutottál? Sniatt a szivtelen és lelketlen lány miatt ! .... Szerencsére az én Krizothémiszom szereti a szép virágokat! És én nem ezeretem a virágokat? Idáig jutni, azon az ostoba folyosón keresztül, melyet életnek hivnak. Én jutottam idáig, aki fiatal lány koromban a nyugalmat szerettem, ápolni állataimat, varrogatni és nevetgélni az étkezéseknél... Szelid voltam, Egisztosz! Esküszöm neked, hogy én voltam a legszelídebb. A szülő városomban vannak még öregek, számukra a szelídség maga Klyteimnesztra volt.