Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- lo 2 /Elektra:/ 1. kislány: Oresztesz: A koldus: Oresztesz: Elektra: Klyteimn.: Elektra: Klyteimn: Elektra: Oresztesz: aludtak is, újra felöltik a boldogság vér­tezetet: az elégedettséget, a közönyt, a nagylelkűséget, az étvágyat. A napnak egyet­len foltja megbékíti őket valamennyi tér­folttal, a madárdal minden hazugsággal. És a nők? Az álmatlanság faragta ki őket. Mind irigy, mind csupa vág/, csupa szerelem, csu­pa emlékezés: ők maguk az igazság!.,, kel­» ébredtél hát, Oresztesz? Mi meg egy óra múlva egyidősek leszünk vele! Bár az ég másfélének formálna minket! ügy érzem, már ébredek. Anyátok jön, gyermekeim. Hol а kardom? Nagyszerű! Ezt hi vom én jó á redésnek!... Vedd kardodat! Vedd gyülölségedet! Vedd erő­det! 4. jelenet, t Előbbiek, Klyteimneeztra, . ) Anyjukat látják közeledni és ők szoborrá merevednek. Méghozzá árva szobrokká­Nem hallatok többé ilyen szemtelen lányra! Akkor hallgasd meg a fiút. Valld meg anyám, ki az a férfi?

Next

/
Oldalképek
Tartalom