Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 8o ­/ ' nyesebb századokban mérges illatok ömlését érzi, ott kell lennie az igazság gazdasfc­szonyának, a fiatal lánynak. Ott kell len­nie, amig csak a világ nem recseg-ropog alapjaiban és a nemzedékek nemzedékeiben« ha ártatlanaok ezrei ártatlanok halálával halnak is meg, csakhogy a vétkes bűnös éle­te napvilágra jusson!... Nézjsétek a két ér­tatlant! Nászúk gyümölcse ime ez lesz: a világ és az idők előtt felfedni egy már el­avult bünt, melynek büntetése még súlyosabb I bün lesz. Jíár csak egyetlen óra az övék. Milyen igazuk van, hogy átalmsszák! Hagyjuk békén őket!... Én sétálok egy kicsit. Csak felébresztem őket» Rossz szokásom, amikor a hold magasan áll, hármat tüsszenteni. Koc­kázatos lenne, ha most a tenyerembe tüsszen­tenék... De ti, akik maradtok, hallgassatok és hajtsátok meg a fejeteket!... Ez Elektra első pihenése!... Ez Oresztesz utolsó pi­henése! .... Függöny . Közjáték. A kertész siralma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom