Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 143 Ч /Elektra;/ Klyteimn,: Egieztosz: Elektra: mandulavágásuak« azt hittem, hogy enyém minden szabadon bocsájtott madár, minden lezuhanó kőműves és minden vizinövény • patakokban a folyókban ás a tengeren, Argosz csak egy ki s pont a világmindenségben, az én hazám csak egy kicsinyre fészek a nagf hazában, A fénysugár és a ragyogás az arcokon, a ránc és az árnyék a vidám arcokon, a vágy és a kétségbeesés a közönyös arcokon« ez az én uj hazám, ^És ma hajnalban, amikor te megkaptad a szük-határu Argoszt, láttam mérhetetlenségét és hallottam a nevét. Egy nevet, gumit nem ejtenek ki, de maga a gyöngédség és az igazság egyezerre, I gem Elekfra j elmondata: gyöngédség \... Ebből elég! Monjünk! És ebiről az igazságról, amely fölégetteti a városodat, elitelteti a fajodat« azt mered mondani, ho^_y az istenek igazsága? Óvakodom tőle. Ebben az országban, amely az enyém, az igazság dolgában nem fordulnak az istenekhez. Az istenek nem mások, mint művészek. Szép ragyogás a tűzvész fölött, a szép pázsit a harcmezőn: szá-