Szigligeti Ede: A cigány; Q 3678

- 21 /A fiatalokhoz fordulva/ Gyuri fiam, becsületes ember vagy, - megkapod Rózsit. Sose bánd az örökségetl Mikor én megházasodtam, nekem se volt semmim! Igaz, hogy most sincsen! De van egy édes Rózsi lányom! Aztán majd neked is lesz és ha még Peti fiad is lesz, - boldogan éltek, boldogan halhattok meg! /Átöleli a két fiatalt/ éljetek nagyon-nagyon boldogul!... /A boldog csendet távoli kürt- és dobszó töri meg: a verbuválás hangjai./ lo.sz. zen

e /a Gyuri: /lassan kibontakozik az ölelésből/ Rózsi: /hirtelen ijedelemmel/ £.1 ne hagyj! Zsiga: Mi baj lenne, gyerekek? Gyuri: Hát...Zsiga bátyám...most a sorstól függ, lesz-e veje kegyelmednek, vagy nem... Zsiga: A sorstól? Miféle beszéd ez? Gyuri: kidől, hogy.. .félóra se kell! Zsiga: De édes fiam, nem kell.ahhoz egy félóra: ha kell, vidd a lányt| ha nem kell... Gyuri: Kell! - De hátha nekem meg katonának kell mennem?! Zsiga: /a lányra néz, aztán megvakarja a fejét/ Muszáj? Gyuri: Van-e kendnek ötven kemény arany forintja? Zsiga: Minek nézel te engem? Nem vagyok én rablóvezér!! Gyurii Pedig annyiért kiválthatna! Zsiga: /elkomolyodott/ pát édes lányom, ez már bizony baj! de olyan,mint a mennykőcsapásj ha meg akar ütni, megüt a pincében is. /Gyurihoz/ Kenj fiain, huzd ki a sorsodat. Ha menni kell, akkor nem kell feleség! De ha kell feleség, akkor ugy huzz, hogy ne kelljen elmenned! Gyuri: /mégegjyszer átöleli Rózsit/ 12. jelenet /Voltak, Kisbiró és verbuválók, Hajdúk/