Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

/ MÁRIA: HANNA: MÁRIA: HANNA: - 10 Gyengéd szavadra p&alan felelt^ Elűzte Így magától szlvedej Lehullt szemedről 1 Kerülni kezdted álnol^carjait, Mert megvetetted JÉkiár. S vájjon ő Mit tett azértaf hogy mégis megbocsáss? Kérlelt-e Jíeged? Hódolván eléd, MegbánpC mindent, jobbulást igért-e? Eehj^y! Dacolt veled, s királyodul itta önmagát a háládatlan, énekes Rizziot, a szép kegyencet, Szemed láttára gyilkoltatta meg. Véres bosszúd a vérontást fizette,. És ellenem fordul most véresen« Vigasztalásod, jaj, halálharangom. Önkívületben voltál, tébolyult A Szerelmi tűzben, ugy hagytád reá szerelmi tüz Gyötört a szörnyű csábitó miatt, ..iir-—'* Bothwell miatt, ki urkodott fölötted, Igába l i" T1"" i 'I'gT^ ksbájitallal, bűvös praktikával Elvette elmédet c 4 0 Nem vette más, Csak az, hogy ő ej^ös volt, én meg gyönge. Mondom: nem ugy Megmozgatott, l^L ugy uralkodott Értelmeden. Tö|bbé nem rollt füled Baráti intő.,, oktató szavakra, -.»A&NM'IFTSMR» IWÍIMIW,.t, Minden poklokat ^ ÍJúf V • •1 • i